[Magveto] 2008. 05. 13.

[magveto at www.communio.hu]

    2008. május 13. - Kedd
    A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. . . . Egymás közt arról  beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hány  tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt  válaszolták: "Tizenkettőt." "És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt felelték: "Hetet." Erre újra megjegyezte: "Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?"
    Mk 8,14-21

Ne botránkozzunk és ne szörnyűlködjünk tehát soha, semmiféle hitetlenségen. Ne essünk kétségbe a világ vagy bárki hitetlen állapotán! 
Vegyük inkább észre, hogy mi magunk is "nem látunk" és "nem hallunk", pedig "emlékezünk" mi is - vagy legalább tudjuk, hogy mire kellene emlékeznünk!!

Még a magunk hitetlen állapotán se essünk kétségbe: emlékeztessen ez a jelenet, hogy milyen lassan és nehezen szökken szárba a hit - még azokban is, akiket Urunk elsőként és mindnyájunk tanítómesterévé választott ki!

- Gábor -