[Magveto] 2008. 05. 19.

[magveto at www.communio.hu]

2008. május 19. - Hétfő              Mk 9,14-29 
"Ha olyanokká nem lesztek, mint a gyermek . . ."

        . . .  Jézus megkérdezte tanítványait: "Miről vitatkoztok 
velük?" Valaki a tömegből így felelt neki: "Mester! Elhoztam hozzád a 
fiamat. Gonosz lélek lakik benne, aki némává tette. Valahányszor 
hatalmába keríti, földhöz vágja. Habzik a szája, fogait csikorgatja és 
megmerevedik. Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle, de nem 
tudták." 
       Jézus így válaszolt: "Ó, te hitetlen nemzedék! Meddig maradjak 
még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!" 
Erre odavitték hozzá. Mihelyt a gonosz lélek meglátta Jézust, tüstént 
elkezdte ide-oda rángatni a fiút, az pedig a földre zuhant, és habzó 
szájjal vonaglott. Jézus megkérdezte a fiú apját: "Mióta szenved ebben a 
bajban?" Ő azt felelte: "Gyermekkora óta. A gonosz lélek gyakran tűzbe 
és vízbe taszította, hogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, szánj meg 
minket, és segíts rajtunk!" Jézus így felelt neki: "Ha valamit tehetsz? 
Minden lehetséges annak, aki hisz!" Erre a fiú apja azonnal felkiáltott: 
"Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!" 
      Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze, 
ezekkel a szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: "Te néma és 
süket lélek! Parancsolom neked, menj ki belőle, és soha vissza ne térj 
belé!" Erre (a gonosz lélek) összevissza rángatta a fiút, és hangos 
kiáltással kiment belőle. A fiú olyan lett, mint a halott. Többen meg is 
jegyezték "Meghalt!" Jézus azonban megragadta kezét, és felsegítette. A 
fiú talpra állt.
        Amikor azután Jézus hazaérkezett, és egymás között voltak, a 
tanítványok megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiűzni a gonosz lelket?" 
Jézus így felelt: "Ezt a fajtát semmi mással nem lehet kiűzni, csak 
imádsággal és böjtöléssel." 
         Mk 9,14-29 

"Ha olyanokká nem lesztek, mint a gyermek . . ."
Annyiszor kerestünk pozitív példát arra, hogyan és miben legyünk 
"olyanok, mint a gyermek" - és ezen a mai napon, ebben a mai történetben 
itt áll a jó példa a szemünk előtt.

"Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle, de nem tudták."  - 
Kudarcot vallottak a tanítványok az ördögűzésben, mint a gyerekek is 
akárhány éretlen próbálkozásukban. Nem lehetett éppen irigylésre méltó a 
helyzetük a hangoskodó tömeggel és az őket kioktató írástudókkal szemben.

"Ó, te hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még veletek? Meddig tűrjelek 
titeket?" - Kinek szólhat valójában ez a legorombítás? Talán az apának, 
aki elhozta beteg fiát? A kíváncsiskodó sokaságnak vagy a kárörvendő 
írástudóknak? Leginkább talán mégis a tehetetlennek bizonyuló 
tanítványoknak, akik szégyent hoznak a Mesterre! Nemcsak a tömeg előtt 
kell viselniük a szégyenüket, rájuk zúdul még a hitetlenség vádja és a 
Mester haragja is. Úgy állnak ott, ahogy egy rosszalkodáson ért gyermek 
a haragvó szülő előtt . . . 

 . . . aki azután rendbe tesz mindent: " . . . A fiú talpra állt."

"Amikor azután . . . egymás között voltak, a tanítványok megkérdezték: 
"Mi miért nem tudtuk kiűzni a gonosz lelket?" "
 - Mennyire beszédes ez a kérdés! Nem tört meg a bizalmuk, a szeretetük 
a Mester iránt; nem zárkóznak magukba a szégyenükkel, hanem élnek az 
első alkalommal, hogy Őhozzá forduljanak, gyógyírt keresve az iménti 
sérülésre! Nem magyarázkodnak, és nem is szorulnak rá arra, hogy kibúvót 
keressenek - elfogadják természetesnek a gyermeki kicsinységgel járó 
tehetetlenséget, a kudarcot. Elfogadják, de csak aznapra, az éppen 
elmúlt pillanatra, hiszen kérdésük valóságos értelme ez:
 - Legközelebb mit csináljunk jobban, másképp?

Igazi gyermeki, cselekvő önbizalom ez, amely feltétlenül bízik az 
előttük álló növekedés bekövetkeztében - és azonnal kinyújtja kérő kezét 
a szükséges segítségért, a lehető legjobb irányba!

"Jézus . . . felelt . . ." - és ezzel elfogadta aznapi teljesítményüket, 
megadta a kért oktatást, és megerősítette a gyermeki szeretetet és 
életerőt, a bizalmat és az önbizalmat!

Akarunk-e olyanokká lenni, mint ezek a "gyermekek"?

- Gábor -