[Magveto] 2004. 09. 17.

[Dozsa Istvan]

Szeptember 17.

"Történt azután, hogy bejárta a városokat és a falvakat, prédikálta és hirdette az Isten országát." (Lk 8, 1)
A Lukács evangéliuma 8. fejezetének első mondata röviden összefoglalja Jézus "lázító" működését, azt a tevékenységet, amelynek következtében az Emberfia annyira zavaró faktorrá vált, hogy vallási és politikai vezetők egyaránt a halálát kívánták.
"Történt azután, hogy bejárta a városokat és a falvakat, prédikálta és hirdette az Isten országát." (Lk 8, 1)
Az Emberfia bejárta a falvakat és városokat, prédikált és hirdette Isten országát. Hirdette azt az országot, ahol a az embernek méltósága van, ahol a szónak értéke és a cselekedetnek szentsége van, ahol nem az a lényeg, hogy ki mennyit és mennyire professzionálisan hazudik, hanem az, hogy mi húzódik meg a szívek mélyén. Ennyi. De ezt annyira autentikusan, határozottan és következetesen végezte, hogy kiváltotta kora vezetőinek haragját. Az összeesküvés hamar megszületett ellene, hiszen tisztánlátásával és hitelességével szálka volt kora reálpolitikusainak a szemében.
Az Emberfia tanított. Nem propagandát hirdetett, nem hazugsággal töltötte meg hallgatósága fejét, nem keresett gazdasági előnyöket rajongói táborában. Egyszerűen csak tanított. Normális értékrendszert hirdetett, a kicsinyek és elesettek védelmét hangsúlyozta, a programozott hazugságok leállítását sürgette. Erőt öntött az elesettekbe, segített a bajba jutottakon, megbocsájtotta azoknak a bűneit, akik - vallási vezetőik egyoldalú propagandája miatt - remélni sem merték bűneik bocsánatát. Szétválasztotta a lényeget a látszattól, a realitást a látszattól, az emberek igazi vágyait a manipulált propagandától. Tisztánlátása miatt nem ijedt meg a földi hatalmasságok fenyegetéseitől, levegőként kezelte a korrupt és erkölcsileg megbukott politikai és vallási vezetőket. Egzisztenciája fókuszában az ember állt: Isten teremtménye szakrális életterével. Azt akarta, hogy az emberek szemükkel lássanak és fülükkel halljanak. Ezért tanított.
A szó veszélyes fegyver. Gondolatokat közöl. A szavaknak és a gondolatoknak pedig erejük van megváltoztatni a világot. Ezért veszélyesek. Totalitárius hatalmak, vallási rendszerek, de még a modern demokráciák sem nézik jó szemmel a hiteles tanítókat. A szavakkal bánni tudó, hiteles emberek veszélyesek minden rendszer számára. Megsemmisítésük nyomon követhető a történelem hasábjain. Brennen oder bekennen. Vagy elfogadod a propagandát, vagy elpusztulsz. A magyar társadalom egész történelmét végigkíséri ez a lídércálom.
Mária levette kezét Magyarországról, állította néhány hónappal ezelőtt a magyar miniszterelnöki posztért bármit megtenni képes jelenlegi miniszterelnökjelölt. Mária és Fia fölösleges faktor a pénz által irányított magyar politikai életben. Nemcsak fölösleges, hanem veszélyes. Hiszen az Emberfia nem profitról beszél, hanem Isten országáról és arról, hogy az embereknek azért van fülük, hogy halljanak és azért van szemük, hogy lássanak. Az evangélium gondolatokat közöl és az erkölcsileg megbukott politikai és vallási vezetők propagandájára hívja fel a figyelmet. Ezért veszélyes. Ezért nem kell. Ennek fényében érthető mindaz, ami körülöttünk történik. Érthető a tanügy leépítése, érthető a média egyoldalú kontrollja, érthető a propaganda gigantikus manipulációja, érthető a médiatizált valóság és a realitás közötti hatalmas ellentmondás. De érthető az emberi butaság is, amely mindezt elfogadja. Elég ha a valóságshowkra és együgyű televiziócsatornákra gondolunk, amelyek tömegeknek b
 iztosítják a végletekig manipulált információs hátteret.
"Történt azután, hogy bejárta a városokat és a falvakat, prédikálta és hirdette az Isten országát." (Lk 8, 1)
Az Emberfia tanított. Szavai fedték tetteit, tettei megegyeztek gondolataival. Példája túlszárnyal téren és időn: élesen hasít bele napjainkba. Tudatosan kell szembefordulni az aljas propagandával és népbutítással, a hazugsággal és a csalással. Szét kell választani a lényeget a látszattól, a realítást a programozott hazugságtól, az autentikus tanítást a népbutítástól. A feladat nehezebb és komplexebb, mint bármikor.
Szakács Ferenc Sandor