[Magveto] 2004. 07. 18.

[Dozsa Istvan]

2004. július 18.

Mik 6,1-4.6-8
Zs 49
Mt 12,38-42

Hogy gondolkodunk? Uram, én ezt és ezt megteszem, adok a kéregetőnek, imádkozom a békéért, nem káromkodok… talán velem nem állsz perben, mint ahogy Mikeás írja, hogy Izraellel pereltél. Miért is perelnél, hiszen minden tőlem telhetőt megteszek… de vajon kérdezem-e tőled, hogy mit tegyek? Fordulok-e Feléd, hogy megtudjam, miért is sürgök-forgok itt a földön? Vajon a tetszeni akarás, vagy a valódi irgalom ütemére dobban a szívem? Vajon hűséges vagyok-e Hozzád, ahogyan Te hűséges vagy hozzám? Talán hűségem csak halvány másolata annak a hűségnek, ami a Te hűséged és ami szeretetedben megtart engem. Már látom, hogy magamnak valójában semmit nem köszönhetek, hisz nem az én erőfeszítésem gyümölcseiben gyönyörködöm nap mint nap… hanem a Te irgalmad és jóságod engedi, hogy tetteim és gondolataim áthajoljanak az örök élet felé… 

- Marian -