[Magveto] 2003. 05. 12.

[Dozsa Istvan]

2003. május 12. - Húsvét 4. hete hétfő

Jn 10,1 - 10.

Ma sokan vallják magukat pásztornak. Gondoljunk csak a sok szektára, illetve a százat jóval meghaladó bejegyzett ún. egyházra. Sokan vannak tehát, akik jogot formálnak arra, hogy ők legyenek a vezetők, rájuk hallgassanak az emberek. És ennek érdekében bármilyen eszközt készek bevetni. Különféle trükkökkel próbálják megszerezni az emberek bizalmát, próbálnak felettük hatalmat gyakorolni.
Jézus azonban már kétezer évvel ezelőtt megmondta, csak az a pásztor, aki az ajtón megy be. Aki nem különféle csalafintaságokat alkalmaz az emberek megnyerése céljából, hanem pusztán csak teszi a dolgát; azaz hirdeti az evangéliumot "akár alkalmas, akár alkalmatlan". A jó pásztor ugyanis nem becserkészni, megszerezni akarja a nyáj juhait, hanem szolgálni. Hiszen Jézus is azért jött, hogy Ő szolgáljon. A jó pásztor egyik legfőbb ismérve tehát a szolgálatkészség. Az, amikor nem a saját dolgait akarja érvényre juttatni, hanem csak a rábízottak javát keresi (néha még azok ellenállásával vagy akaratával szemben is).
Melletted is ott van egy jó pásztor, csak fel kell ismerned! Nézd meg kit, és hogyan szolgál! Nézd meg önmagát adja e, és az evangéliumot hirdeti e! Aztán - KÖVESD ŐT!