[Magveto] 2002. 02. 28.

[Babos Tamás]

2002. május 28.

"(a próféták)...kinyilatoztatást kaptak, hogy ne  maguknak, hanem nektek 
legyenek szolgálatotokra  azzal, amit az evangélium hirdetői most 
közöltek  veletek..." (1Pét 1,12)

Az Úr ritkán ad ajándékot kizárólagos használatra, örömre. Amit, ad, azt 
mindenkinek adja. A földet, a természeti kincseket, a találmányokat, a 
tapasztalatokat. Így, összetéve a mozaikokat lassanként kialakulhat a 
kép, ami az Úr terveiben már öröktől fogva létezett. A próféták is 
"csak" egy-egy mozaikot láthattak meg lelki szemeikkel és 
érzékenységükkel a Krisztusból. Igaz, elég nagy mozaik darabkát, de a 
teljes képhez éppoly jelentősége van - lehet egy kisebb darabkának is. 
Amit imádság közben felfedeztem, azt nem magamnak fedeztem fel, hogy ne 
a magam hasznára, hanem a többiekére lássam, amit látnom kell.

Amikor ma Péter a "jutalom" felől érdeklődik, bizony  a válaszban benne 
van, hogy a jutalom a többi ember, akihez szólni fog. Ha sok testvért, 
nővért, apát- anyát, feleséget, gyermeket akarsz, tégy minél több 
emberrel. S ha nem is lesz mind hálás, az örök életben biztos lehetsz.

Bertalan