[Magveto] 2002. 03. 24.

[Dozsa Istvan]

2002. március 24.
Virágvasárnap
Mt 26,14-27,66 "...aztán kiment onnan, és keserves sírásra fakadt."

Bach passiójában, amikor ezeket a szavakat énekli a szólista, szinte sír ő is, sír a zenekar is. Emlékezetes, szép részlet.
Mi tisztelettel emlékezünk meg Péter apostol bánatáról, tanulni szeretnénk tőle. Vajon, a későbbi években hogyan emlékezhetett Péter erre az estére? És mi hogyan emlékezünk egy-egy komoly bűnbánatunkra? Őt a kakas hangja emlékeztette tettére. Mi is kapunk számtalan jelet, hogy valamit rosszul tettünk, szóltunk, gondoltunk. Érzékeljük-e ezeket a jeleket, és bűnbánatra indítanak-e?

Seidl Ambrus