[Magveto] 2002. 08. 17.

[Babos Tamás]

Ez 18, 1-10. 13 b. 30-32
Mt 19, 13-15

"Nem lelem én örömömet a halálban" (Ez 18, 30)
Ezekiel arról ír, hogy mit jelent Isten gyermekének lenni. "Aki igaz, az 
az igazsághoz szabja tetteit". Az igaz ember felszabadul a bűntudat 
nyomasztó terhe alól: nem emeli tekintetét bálványokra, nem vétkezik 
embertársa feleségével, nem közeledik tisztulása idején asszonyhoz, 
senkit nem nyom el, visszaadja az adósnak a zálogot, nem vesz el semmit 
erőszakkal, kenyerét megosztja az éhezővel, felruházza a mezítelent, nem 
kölcsönöz uzsorakamatra, tartózkodik a rossztól, igazságosan ítél az 
emberek között. Az igaz ember életben marad. Nem senyved el irigység, 
erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, 
rosszindulat, csalás, kicsapongás, káromlás, kevélység, léhaság közepette.
"Nem lelem én örömömet a halálban" (Ez 18, 30)
Globalizált világunkban egyre nagyobb teret nyer az ellenségeskedés, 
viszály, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás. A halál kultúrája 
egyre érzékelhetőbbé válik (vö. Erich Fromm). Eltűnik a szeretet, öröm, 
békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség. Számos ember 
állandó feszültség és félelem között él.
Az evangéliumban a gyermekeken van a hangsúly. "Hagyjátok csak a 
gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz 
ilyeneké a mennyek országa!" (Mt 19, 14). A gyermek őszinte, nincsenek 
hátsó szándékai, feltétel nélkül hisz, szeretetet és bizalmat sugároz. 
Sokat tanulhatunk tőle.

Szakács Ferenc Sándor