[Magveto] 2000. 05. 14.

[Babos Tamás]

Elnézést a késésért, utolsó pillanat után jött, de itt van.


"Én vagyok a jó pásztor" - mondja Jézus, és megkülönbözteti magát a
bérestõl,
aki nem tud áldozatot hozni a juhokért. A béres csak béres: hiányzik
belõle a
belsõ azonosulás a feladatával. A jó pásztor élete a juhoké: összeforr
velük,
a 
szívébe zárja õket - olyannyira, hogy fontosabbá lesznek mint saját
maga.
A béres csak kicsit él: annyira leköti a maga érdekeiért, a maga
boldogságáért, a 
saját életéért való aggodalom, hogy áldozatát a juhokért kiméri.
Szüntelenül
figyeli, 
nem sodorják-e veszélybe boldogságát a feladatával járó áldozatok. A
béres
nem 
éli, hanem õrizgeti az életét. A béres sóhajtozva szeret, ezért áldozata
rossz ízû: 
tele van szemrehányással, önsajnálattal.
A jó pásztor valóban él: annyira szeret, hogy megfeledkezik magáról. Úgy
betölti 
az élet, hogy észre sem veszi: odaadta az életét.
A jó pásztor áldozatának jó íze van: tele van életkedvvel, a szeretet
örömével, az 
odaadás vágyával. A jó pásztor szeret szeretni.