[Magveto] 2000. 05. 13.

[Dozsa Istvan]

2000. Május 13. Szombat húsvét 3. hetében
ApCsel 9,31- 42. - Jn 6,61-70.

Emlékezetemben él egy anekdota XIII. Leó pápáról. Egy alkalommal, 
amikor államtitkárával az Egyház pénzügyei kerültek szóba, az
államtitkár azt mondta: Szentatyám, mi nem mondhatjuk, amit Péter 
mondott a béna koldusnak, hogy ezüstöm és aranyom nincsen! Mire a
Szentatya csendesen megjegyezte, de azt sem mondhatjuk: Kelj fel 
és járj!

Péter hitvallása a tömegek megbotránkozása és elszéledése közben, 
őszinte hitről tanúskodik: Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök
életet adó tanítás. Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten 
Szentje. Nyilván ő sem értette, amit Jézus mondott arról, hogy az 
ő teste valóban étel és az ő vére valóban ital, de egyet már 
tudott: ha Jézus valamit mond, az úgy van, az igaz, még akkor is 
ha nem értem. Ő, aki látta Jézus csodáit, hallotta tanítását 
valóban hitt Jézusban, már akkor is, feltámadása előtt. Ő is 
példaképünk a hitben, mint Ábrahám. (vö. Róm 4,16-22.)

Ma is olyan világban élünk, amikor a tömegek hajlandók 
megbotránkozni és elfordulni Jézustól, az Egyháztól. Gondoljunk 
csak az abortusz-törvény vitájára. Ma nekünk is ugyanolyan erős 
hitre van szükségünk, mint akkor Péternek és társainak.
- Uram, erősítsd hitemet!


Elemér