[Magveto] Nagycsutortok

[Dozsa Istvan]

"Szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette."

Jézus letérdel elénk: lenézhetek rá, a Világ Ura felnéz rám. - Ez ismétlődik
meg minden szentáldozásunkban is. - Fontos vagy számomra, elfogadlak itt és
most - mondja. - Nézd, lényegem adom neked: én az Istenfia szolgád leszek,
mert szeretlek.

Jó lenne csendes örömmel elfogadni ezt az ajándékot, de sokszor viselkedek
Péterként: tenni akarok, és nem átélni Isten ajándékát. A tettek ideje még
várat magára, most töltekeznem kell, hogy néhány órával később ne áruljam el
Jézust tetteimmel, hallgatásommal, gőgömmel, hűtlenségemmel. De nehéz is
engednem, hogy szeressenek, ezért nehéz szeretnem.

Uram, hagy tekintsek rád! Tanulni szeretnék tőled, mert szelíd vagy és
alázatos szívű.

LMK