[Magveto] 2000. 04. 18.

[Dozsa Istvan]

NAGYKEDD
Jn 13,21-33, 36-38

Már csak néhány nap választ el attól a naptól, amikor Jézus kimondta:
"beteljesedett".
Évek óta sokszor elgondolkodtam már azon, vajon mit érezhetett, mire
gondolhatott az Üdvözítő a nagypénteket megelőző napokon.
A mi életünknek is vannak mozzanatai, amikor azt mondjuk: "beteljesedett"
papszentelésre készülve.. vagy mások esküvőjük napján vagy frissen szerzett
diplománk birtokában..  erre készültem egész életemben, beteljesedett. Aki
gyógyíthatatlan beteg, és tudja, hogy csak néhány hete, néhány napja van, 
az is a "beteljesedésre" készül.
Jézusban, az Isten Fiában megvolt mindkettő: mint Isten Fia készült
küldetésének csúcsára, a megváltásra.. Ezért az óráért jöttem örömmel,
szeretettel, de emberi természet is volt benne, és félt is a szenvedéstől, 
a haláltól.
Micsoda két véglet, micsoda két szélsőséges pont! Egységben, összhangban.
A mai evangélium képe is: Az utolsó vacsora, a csodálatos Kenyér és az
áruló onnét távozik, ott az a tanítvány, akit Jézus szeretett, de ott az
áruló is.. Az Üdvözítő falatot ad, a megajándékozott meg elárulja. És e
csúfos árulás után van ereje Jézusnak kimondani: Most dicsőült meg az
Emberfia, és benne megdicsőült az Isten.
Péter követni akarja, de most nem mehet, életét akarja adni, és még azon
éjjel megtagadja.
A mi életünk is így teljesedik be megpróbáltatások, szélsőségek közepette:
megdicsérnek, kiemelnek, de lehet, hogy még aznap összeszidnak,
fölmagasztalnak, kitüntetnek, és mellőznek nemrég sikereket értem el, most
meg kudarcot vallottam, szeretnek és elárulnak. Erős, szívós vagyok,
és egy perc műve, hogy rá kell jönnöm: hajszálon lóg az életem.. Másoknak
jótanácsot adok, pedig én is segítségre szorulok.
Minden jószándékom, és törekvésem ellenére meggyőződésem ellen cselekszem.
Tudom a jót, de rest vagyok. Szájammal hős vagyok, mint Péter, de tetteim
nem mindig igazolják.
Jézussal, és csak Jézussal bátrabban lépkedek. A tagadás után jön a
hitvallás. Nagypéntek után jön Húsvét. Halál után Élet. Csak Vele teljesedik
be igazán az életem.


Iványi László