[Napi e-vangelium] 2017-01-07

[Evangélium365]

   2017. január 7. – Szombat

   Amikor Jézus  meghallotta,  hogy (Keresztelő)  Jánost  fogságba  vetették,
   visszatért Galileába. Elhagyta  Názáretet, és  a tengerparti  Kafarnaumban
   telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás
   próféta mondott:
   „Zabulon földje és Neftali földje, a tenger útja, a Jordán vidéke,
   a pogányok Galileája:
   A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
   és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.”
   Ettől kezdve Jézus  tanítani kezdett.  Ezt hirdette:  „Térjetek meg,  mert
   elközelgett  a  mennyek  országa!”  Bejárta  egész  Galileát.  Tanított  a
   zsinagógákban, hirdette a  mennyek országa örömhírét,  és meggyógyított  a
   nép körében  minden  betegséget  és  minden  bajt.  Híre  elterjedt  egész
   Szíriában. Hozzá  vittek  mindenféle  beteget,  akik  különböző  fájdalmas
   betegségekben  és  bajokban  szenvedtek:  még  ördögtől   megszállottakat,
   holdkórosokat és bénákat is, és ő mind meggyógyította őket. Nagy  népsereg
   követte Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből,  Júdeából és a  Jordánon
   túlról.
   Mt 4,12-17.23-25

   Elmélkedés:

   Ismert számunkra, hogy  Szent Máté  elsősorban a  zsidóságból a  krisztusi
   hitre térteknek szánta evangéliumát.  Művében éppen ezért számos  idézetet
   találunk az  ószövetségi  írásokból,  amelyeket  írásának  címzettjei  jól
   ismertek abban  az időben.  Jézus  messiási származását  is  természetesen
   ilyen módon igyekezett  igazolni. Az eljövendő  messiásról szóló  prófétai
   jövendölések sorát találjuk meg a Jézus születése körüli eseményeknél.
   Mai szentírási szövegünk is egy ilyen jövendölést idéz Izajás  prófétától,
   majd  pedig  annak   bemutatása  következik,  hogy   a  jövendölés   Jézus
   személyében valósult  meg. A  szöveg érdekessége,  hogy a  jövendölés  nem
   korlátozza  a  megváltást   az  ószövetségi  választott   népre,  azaz   a
   zsidóságra, hanem  kiszélesíti  azt a  pogány  nemzetekre is.  A  zsidóság
   számára ez hallatlan  gondolat volt  és csak lassan  barátkoztak meg  vele
   azok, akik kereszténnyé lettek. Az  evangélista éppen az ő számukra  keres
   bizonyítékokat Izajás próféta  szavaiban, majd pedig  felsorolja azokat  a
   pogányok lakta területeket, ahol Jézus tanított és gyógyított.
   A későbbiekben látni  fogjuk azt is,  hogy Jézus kereszthalála  ugyanilyen
   hallatlan esemény volt, ezért  az Úr szenvedéstörténetében az  evangélista
   szintén  Izajás  jövendöléseiből,  az  Isten  szenvedő  szolgájáról  szóló
   részekkel igazolja, hogy a megváltásnak így kellett megtörténnie.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, Te  szeretsz engem  a  szenvedésben is!  Uram, hiszek  irántam  való
   jóságodban és szeretetedben.  Biztosan tudom, hogy  Te gondoskodsz  rólam.
   Sok  kegyetlenség  van   a  világban.  De   a  világ  minden   természetes
   összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem,  hogy
   Te vagy a világ Ura és Teremtője.  Hiszem, hogy minden a Te kezedben  van,
   minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz mindannyiunkat. Köszönöm,
   hogy Te  vagy  az  állandó  változásban  az  élet  nyugvópontja,  amelyhez
   tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem van Benned, és így a  jövőm
   nincs a véletlenre bízva.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170107.mp3