[Napi e-vangelium] 2017-02-21

Evangélium365 evangelium at lista.hcbc.hu
2017. Feb. 21., K, 00:10:00 CET


   2017. február 21. – Kedd

   Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. Jézus azonban nem
   akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt
   mondta nekik: „Az Emberfiát  az emberek kezére  adják, megölik, de  miután
   megölték, harmadnapra feltámad.”  Ők nem  értették ezeket  a szavakat,  de
   féltek megkérdezni Jézust.
   Ezután Kafarnaumba  értek. Amikor  már  otthon voltak,  Jézus  megkérdezte
   tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?” Tanítványai azonban hallgattak, mert
   az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük.
   Akkor Jézus leült, odahívta a tizenkettőt,  és így szólt: „Ha valaki  első
   akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a  szolgája.”
   Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította; majd magához  ölelte,
   és ezt mondta  nekik: „Aki  befogad egy  ilyen gyermeket  az én  nevemben,
   engem fogad be. Aki  pedig engem befogad, nem  engem fogad be, hanem  azt,
   aki küldött engem.”
   Mk 9,30-37

   Elmélkedés:

   Jézust  tovább   kísérjük   útján,  amely   szenvedésének   és   halálának
   helyszínére, Jeruzsálembe vezet. Azt, hogy Jézus mennyire tudatosan  halad
   előre ezen  az  úton és  szembenéz  a rá  váró  szenvedésekkel,  világosan
   bizonyítja, hogy immár második alkalommal jövendöli meg tanítványai előtt,
   hogy mi fog vele történni Jeruzsálemben. Az első alkalommal Péter  apostol
   reakciója  jelezte,  hogy   a  tanítványok  nem   értették  meg   Mesterük
   kijelentéseit, messiási elképzeléseikbe nem fért  bele az Úr halála.  Most
   sem jobb a helyzet, továbbra is érzéketlenek, hiszen nem az Úr sorsa,  nem
   az általa  mondottak a  beszélgetésük  témája, hanem  rangsort  igyekeznek
   felállítani maguk között.
   Mi  viszont  ne  az  ő  versengésükre  figyeljünk,  hanem  térjünk  vissza
   elmélkedésünkben Jézus szavaihoz! Jövendölését így kezdi: „Az Emberfiát az
   emberek kezére adják.” Jogos a kérdés: Ki itt a cselekvő személy? Ki  adja
   Jézust az emberek kezére? A válasz egyértelmű: maga Isten adja az  emberek
   kezébe a Fiút vagy legalábbis  megengedi azt, hogy az emberi  gonoszságnak
   egy ideig hatalma legyen  felette. E gonoszság  akkor éri el  tetőpontját,
   amikor az emberek Jézust „megölik.” Ezt követően Jézus „feltámad”, illetve
   feltámasztja őt  a halálból  az Atya.  Megjegyzendő, hogy  nem lehet  éles
   határt húzni  aközött,  hogy a  feltámadás  mennyire történt  Jézus  saját
   erejéből és mennyire köszönhető az Atya cselekvésének.
   Jézusom! Hiszek feltámadásodban! Vezess engem az örök életre!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus! Neved  megvallása a te  személyedhez és az  általad
   létrehozott közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket. Miként az  apostolok
   azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék  a te nevedet, a  te
   személyedet az  emberekkel, ugyanúgy  nekünk  is életünk  példájával  kell
   dicsőséget szereznünk neked. A te nevedben szeretnénk cselekedni, hogy így
   az üdvösség  megvalósulását  szolgáljuk a  világban.  Neved  megvallásával
   kifejezzük, hogy az üdvösségre törekszünk.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170221.mp3
    


További információk a(z) Evangelium levelezőlistáról