[Evangelium] 2016-09-15

[Evangelium mindennap]

   2016. szeptember 15. – Csütörtök, A fájdalmas Szűzanya

   Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
   Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
   e  Gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
   ellentmondás jele lesz  ő –  még a  te lelkedet is  tőr járja  át –,  hogy
   napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
   Lk 2,33-35

   Elmélkedés:

   Attól  kezdve,  hogy  Jézust  elfogják  az  Olajfák  hegyén,   megkötözik,
   bántalmazzák,   megkorbácsolják,    tövissel   koronázzák,    kényszerítik
   keresztjének vitelére  és  keresztre  feszítik,  minden  emberi  szenvedés
   átértékelődik. Mert  azóta  minden emberi  nyomorúságban  és  szenvedésben
   benne van az ártatlanul szenvedő Krisztus önként vállalt szenvedése.
   Tegnap, a Szent Kereszt  felmagasztalása napján, arról elmélkedtünk,  hogy
   Krisztus keresztje az újszövetség jele. Isten Fia, Jézus Krisztus vállalja
   a szenvedést. Megtestesülésével vállalja az emberi sorsot, mindazt, ami az
   emberi élet velejárója. Egyetlen dolgot nem  vesz magára, a bűnt, mert  az
   Isten szentségével nem  összeegyeztethető. Az emberré  lett Isten  mindent
   átél, mindent megtapasztal, ami a születés  és a halál között történik  az
   emberrel.
   A mai  napon Jézus  édesanyjára, a  fájdalmas Szűzanyára  emlékezünk,  aki
   átélte a szenvedést. Szenvedésében is Krisztusra, a Megváltóra mutat.  Azt
   tanítja, hogy Isten nem hagy magunkra a bajban, a testi szenvedésben  vagy
   a lelki gyötrődésben. Isten velünk  szenved, bennünk szenved, hogy  nekünk
   feltámadásunk és  örök  életünk  legyen  őbenne.  Kételkedsz  a  szenvedés
   értelmében? Tekints Krisztus keresztjére!  Kételkedsz magadban? Tekints  a
   keresztre! Kételkedsz Istenben és az ő szeretetében? Tekints a keresztre!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, add, hogy a te  akaratodat mindig készségesen teljesítsük,  hogy
   Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a  te
   gondolataid, e világ  útjai nem a  te útjaid. Add,  hogy ebben a  világban
   élve bátran  vállalhassuk,  hogy  sokan ostobának  tartanak  minket,  mert
   szeretnénk a te útjaidon járni. Vezess bennünket a te parancsaidnak útján,
   a hit útján végső célunk, a teljesség felé!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160915.mp3