[Evangelium] 2016-09-14

[Evangelium mindennap]

   2016. szeptember 14. – Szerda, A Szent Kereszt felmagasztalása

   Abban az  időben Jézus  ezt  mondta Nikodémusnak:  Senki  sem ment  föl  a
   mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a  mennyben
   van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót  a pusztában, úgy fogják fölemelni  az
   Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert
   úgy szerette Isten  a világot,  hogy egyszülött  Fiát adta  oda, hogy  aki
   benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte
   Fiát a világba, hogy  elítélje a világot, hanem  hogy általa üdvözüljön  a
   világ.
   Jn 3,13-17

   Elmélkedés:

   Az ószövetség jele a tízparancsolat. A szövetség úgy jön létre, hogy Isten
   adja a parancsokat,  az ember,  a nép  elfogadja azt.  Isten a  törvényeit
   Mózes által, két kőtáblába vésve adta népének. Az ószövetség jele tehát  a
   kőbe vésett isteni parancsolat.
   Az újszövetség jele a kereszt és a húsvéti feltámadás. Isten immár nem  új
   törvényt ad,  hanem a  Fiát adja  oda  a kereszten  és a  Fiúisten,  Jézus
   Krisztus adja  önmagát  áldozatul  az  Atyának,  így  teljesíti  megváltói
   küldetését. A  feltámadás  szintén  az  Atya  adománya,  először  Krisztus
   részesült benne, majd az Isten által rendelt időben minden ember. Az ember
   úgy fogadja  el  ezt  az  új  szövetséget,  hogy  hisz  Krisztus  megváltó
   kereszthalálában és  hisz az  Úr üdvözítő  feltámadásában. Az  újszövetség
   jele tehát a keresztre szegezett Fiúisten, aki húsvétkor új életre támad.
   Ma,  a   Szent  Kereszt   felmagasztalásának  ünnepén   az  új   szövetség
   megkötésének  titkába  vezet  be   minket  az  evangélium.  Jézus,   saját
   küldetésére és a mennyei Atya akaratára vonatkozóan mondja: „Úgy  szerette
   Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne
   vesszen, hanem örök élete legyen.”
   A kereszt érthető  nyelven, talán az  ember számára legérthetőbb  nyelven,
   azaz a szenvedés,  a testi  megtöretés és  a lelki  kínok nyelvén  tudatja
   velünk, hogy szeret  bennünket az Isten.  A szenvedés nyelvét  mindannyian
   értjük, tehát a kereszt titkát is értenünk kell.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, te mindig  közeledsz felénk. Egész  életünk várakozás, várakozás  a
   beteljesedésre. Nyugtalan a mi  szívünk, amíg meg  nem nyugszik benned,  a
   veled való találkozásban. Kérünk, add, hogy felismerhessük a jeleit annak,
   hogy találkozni akarsz velünk. Add, hogy várakozásunk ne legyen hiábavaló.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160914.mp3