[Evangelium] 2016-09-02

[Evangelium mindennap]

   2016. szeptember 2. – Péntek

   Egy alkalommal  a  farizeusok és  írástudók  így szóltak  Jézushoz:  János
   tanítványai gyakran  böjtölnek és  imádkoznak,  és ugyanígy  a  farizeusok
   tanítványai is;  a  tieid azonban  csak  esznek-isznak. Jézus  így  felelt
   nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a  vőlegény?
   Eljön  az  idő,  amikor  elviszik  a  vőlegényt:  akkor  majd   böjtölnek.
   Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy
   ócska ruhára tegye. Hiszen így az  újat is elszakítja, és az ócska  ruhára
   sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor
   szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új
   bor új  tömlőbe  való: akkor  mindkettő  megmarad. Aki  óbort  iszik,  nem
   kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.
   Lk 5,33-39

   Elmélkedés:

   A zsidók vallási  életében fontos  szerepe volt  a böjtölésnek.  A böjt  a
   bűnbánat kifejezése volt, illetve felkészülést jelentett az Istennel  való
   találkozásra. A mai evangéliumban a farizeusok azzal vádolják Jézust, hogy
   tanítványaitól nem kéri számon a böjt megtartását.
   Kérdésük jogosnak tűnik,  de egy dolgot  nem vesznek figyelembe,  mégpedig
   azt, hogy Jézus fellépésével  új időszak, új korszak  kezdődött el. Az  Úr
   Jézus nyilvános fellépése  számos területen hozott  újdonságot az  emberek
   életébe,  vallásosságába.  Az  emberek  új  hatalomról  és  új  tanításról
   beszélnek  Jézussal  kapcsolatban,  az  előbbi  rendkívüli  cselekedetekre
   képes, az utóbbi jelentősen különbözik a régi, a hagyományos tanítástól. A
   Jézus által hozott  új tanítás  gyökeres változást hoz  az ember  életébe,
   legalábbis  azok  számára,  akik  elfogadják  azt.  Akik  viszont  a  régi
   hagyományokhoz ragaszkodnak,  amelyek sok  esetben kiüresedett  szokásokká
   váltak, sajnos nem képesek erre a megújulásra, újjászületésre.
   Leginkább az  utolsó vacsora  eseménye jelzi  az új  korszak  beköszöntét,
   amikor a  kenyérben és  a borban  Krisztus a  saját testét  és vérét  adja
   apostolainak, s önfeláldozása a másnapi kereszthalálában teljesedik be.  E
   cselekedettel  Isten  új  szövetséget  köt  az  emberiséggel.  Krisztusban
   újjászületve új emberré válhatok.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, te  imádkoztál  tanítványaidért,  hogy mind  az  idők  végéig  egyek
   legyenek, amint te egy vagy  az Atyával és az  Atya veled. Nézz le,  Uram,
   részvéttel arra  a sok  szakadásra, mely  azok között  éktelenkedik,  akik
   tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te
   alapítottál kezdetben: szent, katolikus,  apostoli Egyházadba. Hogy  amint
   az égben egy  a szentek egysége,  idelenn is csak  egy legyen,  szentséges
   neved megvallásában és dicséretében.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160902.mp3