[Evangelium] 2016-10-12

[Evangelium mindennap]

   2016. október 12. – Szerda

   Egy farizeus  lakomáján  így  beszélt Jézus  az  asztalnál  ülőkhöz:  „Jaj
   nektek,  farizeusok!  Tizedet  adtok  mentából,  rutából  és  minden  apró
   veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten  szeretetét.
   Ezt meg kell tenni, azt meg  nem szabad elhagyni! Jaj nektek,  farizeusok!
   Szeretitek a főhelyeket  a zsinagógában,  és a  köszöntéseket a  nyilvános
   tereken. Jaj  nektek!  Olyanok  vagytok,  mint  azok  a  sírok,  amelyeket
   kívülről nem lehet észrevenni. Az emberek fölöttük járnak – anélkül,  hogy
   tudnák.”  Erre  egy  törvénytudó   méltatlankodni  kezdett:  „Mester,   ha
   ilyeneket mondasz,  minket is  gyalázol.” Ő  azonban így  folytatta:  „Jaj
   nektek is, törvénytudók! Elviselhetetlen terheket raktok az emberekre,  ti
   magatok azonban még egy ujjal sem segítetek azokat a terheket hordozni.”
   Lk 11,42-46

   Elmélkedés:

   A  farizeusi  lelkület  helytelenségének   feltárása  folytatódik  a   mai
   evangéliumban. Jézus jól látja, hogy a farizeusok gondolkodásának mélyén a
   hit hiánya húzódik  meg. Úgy  gondolják, hogy  Isten iránti  tiszteletüket
   azzal tudják kifejezni, ha ügyelnek arra, hogy elkerüljék a tisztátalannak
   minősített dolgokkal való érintkezést. Vallásosságuk másik lényeges eleme,
   hogy a törvényi  előírások szerint mindenből  tizedet adnak. A  farizeusok
   annyira  ügyelnek  a  törvények  aprólékos  megtartására,  hogy  a   tized
   megfizetéséből nem maradhat ki még néhány szálnyi fűszernövény sem.  Jézus
   szavaiból érezzük az iróniát. Vajon  tényleg ez tetszik Istennek?  Valóban
   értékes ez az  adomány, ez a  felajánlás? Vajon elfogadja-e  Isten ezt  az
   adományt olyan  embertől,  aki  nem  gyakorolja  az  igazságosságot  és  a
   szeretetet?
   A vallási életben mindig megvan az a kísértés, hogy megelégedjünk bizonyos
   külső cselekedetekkel. Ez  a kísértés  nehezen észrevehető  és nem  könnyű
   ellene küzdeni. A vallásosság hamar kiüresedik, elveszíti lelki tartalmát,
   ha valaki csak a  vallási, egyházi törvények  megtartására törekszik, s  a
   kötelességteljesítés szintjére csökken nála minden vallási megnyilvánulás.
   Vigyázzunk, mert a farizeus nagyon ügyesen elbújik lelkünk mélyén!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Életem Istene  és Ura!  Neked  szentelem kezem  munkáját és  a  pihenéssel
   töltött napokat. Könyörülj  ezen a munkában  megfáradt kézen. Feléd  emelt
   kézzel ígérem neked, hogy nem menekülök  lustán a munka elől és nem  múlik
   el napom imádság nélkül. Nyújtsd ki kezedet és vezess engem a munka és  az
   imádság által az üdvösség felé!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161012.mp3