[Napi e-vangelium] 2016-11-12

[Evangélium365]

   2016. november 12. – Szombat

   Abban az időben Jézus példabeszédet  mondott arról, hogy szüntelenül  kell
   imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: „Az egyik városban élt
   egy bíró,  aki Istentől  nem félt  és embertől  nem tartott.  Élt abban  a
   városban egy özvegyasszony  is. Ez  elment hozzá,  és kérte:  „Szolgáltass
   nekem igazságot ellenfelemmel szemben.” A bíró egy ideig vonakodott, aztán
   mégis így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de
   ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki,  mert
   a végén még nekem jön és megver.”
   Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy  mit mond az igazságtalan bíró.  Vajon
   Isten nem szolgáltat igazságot  választottjainak, akik éjjel-nappal  hozzá
   folyamodnak?  Talán   megvárakoztatja  őket?   Mondom  nektek,   hamarosan
   igazságot szolgáltat  nekik. Csak  az a  kérdés, hogy  amikor az  Emberfia
   eljön, talál-e hitet a földön?”
   Lk 18,1-8

   Elmélkedés:

   A bibliai  idők  emberének  életében  és  mindennapjaiban  helye  volt  az
   imádkozásnak. Az evangéliumok többször  megemlítik, hogy Jézus  imádkozik,
   olykor az  egész éjszakát  imádkozással  tölti. Az  ima az  Istennel  való
   kapcsolat és a lelki fejlődés eszköze az ember számára. Az ima  alapvetően
   kettős  irányba  mutat,   egyrészt  az  ember   elismeri  Istennek,   mint
   felsőbbrendű személynek a  létezését és dicsőíti  őt, másrészt  segítségét
   kéri mindennapi  életéhez,  illetve  olyan  dolgokhoz,  amelyeket  a  maga
   erejéből nem tud elérni.
   Az  imádkozásnak  ez  utóbbi  módjával  kapcsolatban  ad  tanítást  a  mai
   evangélium példabeszéde.  Egy  özvegyasszony ügyének  elintézését  kéri  a
   bírótól. Az  ügy nincs  megnevezve,  mert nem  is lényeges  a  mondanivaló
   szempontjából. Mivel  a  bíró  halogatja  az  ítélethozatalt,  az  asszony
   feltehetően többször  megismétli  kérését.  Egy idő  után  a  bírónak  már
   kellemetlen a szüntelenül hozzá forduló özvegy, ezért igazságot szolgáltat
   az ügyben.
   A példa buzdítás az  Istenhez fohászkodó, az  Isten segítségét kérő  ember
   számára: ne fáradjunk  bele az  imádkozásba! Se Isten  dicsőítésébe, se  a
   kérésbe. De  kéréseinket  ne követelve  adjuk  elő, hanem  legyünk  készek
   elfogadni azt is, ha Isten más formában teljesíti azokat, mint ahogyan  mi
   elképzeltük.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Mindenható Istenünk! Hálatelt szívvel imádunk, magasztalunk és  dicsőítünk
   téged! Mutasd meg nekünk szeretetedet!  Urunk Jézus, igaz közbenjárónk  az
   Atyánál! Te jól  ismersz minket és  ismered szükségleteinket. Engedd  csak
   azt kérnünk, ami javunkra szolgál, s ami lelkünk üdvösségéhez szükséges.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161112.mp3