[Evangelium] 2016-05-10

[Evangelium mindennap]

   2016. május 10. – Kedd

   Jézus az utolsó  vacsorán tekintetét  az égre emelte,  és így  imádkozott:
   „Atyám, eljött az óra.  Dicsőítsd meg Fiadat,  hogy Fiad is  megdicsőítsen
   téged! Te hatalmat adtál neki minden ember fölött, hogy mindenkinek,  akit
   neki adtál, örök életet adjon. Az  örök élet pedig az, hogy  megismerjenek
   téged, az  egy  igaz Istent,  és  Jézus  Krisztust, akit  te  küldtél.  Én
   megdicsőítettelek  téged  a  földön.  A  feladatot,  amelyet  rám  bíztál,
   teljesítettem. Atyám,  most te  dicsőíts meg  engem azzal  a  dicsőséggel,
   amelyben részem volt  nálad a világ  teremtése előtt!  Kinyilatkoztattalak
   téged az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem
   adtad őket. Tanításodat megtartották. Most  már tudják, hogy minden,  amit
   nekem adtál, tőled van. Hiszen én a tőled vett igéket mondtam el nekik, ők
   pedig elfogadták: megismerték az igazságot,  hogy tőled jöttem, és  hittel
   elfogadták, hogy  te  küldtél  engem.  Értük  könyörgök.  Nem  a  világért
   könyörgök, hanem  értük,  akiket nekem  adtál.  Tieid ők–  hiszen  a  tied
   mindaz,  ami  az  enyém,  és  minden  az  enyém,  ami  a  tiéd  –,  és  én
   megdicsőültem bennük. Én nem maradok tovább  itt e világban, ők azonban  a
   világban maradnak. Én most hozzád megyek.”
   Jn 17,1-11a

   Elmélkedés:

   Az utolsó vacsora  leírása sorában  új részhez  érkeztünk. Az  eddigiekben
   Jézus  a  jelenlévőkhöz  intézte  szavait,  mostantól  viszont  a  mennyei
   Atyához. Tehát már nem  egy beszédet mond, hanem  imádkozik, s az ő  imája
   feltárja számunkra  a  megváltás  számos  elemét,  titkát.  Egyedül  János
   evangéliumában olvashatjuk ezt az imát, az áldozatát meghozni  szándékozó,
   a szenvedést és  az önfeláldozást  önként vállaló Fiú  imáját, amelyet  az
   áldozatot kérő és elfogadó mennyei Atyához intéz.
   Mai  elmélkedésünkben  ne  részletezzük  az  ima  tartalmát,  hanem   arra
   figyeljünk, hogy  az utolsó  vacsora eseményei  miként jelennek  meg a  mi
   szentmisénkben.  Az  utolsó  vacsora  a  lábmosással,  egy   megtisztulási
   szertartással kezdődött, amely a szentmise elején bűnbánati szertartásban,
   mint lelki  megtisztulásban  jelenik  meg.  Ezt  követte  Jézus  tanítása,
   amelynek  megfelel  a   szentmise  tanító  része   az  olvasmányokkal,   a
   zsoltárral, az evangélium felolvasásával, valamint annak magyarázatával, a
   szentbeszéddel. Az utolsó vacsora harmadik szakaszában Jézus imádkozik  és
   felajánlja önmagát  az Atyának.  A  szentmisében ugyanez  ismétlődik  meg,
   pontosabban  válik  jelenvalóvá,  Jézus   felajánlja  önmagát  és  mi   is
   felajánljuk az  ő áldozatával  együtt  önmagunkat Istennek.  A  szentmisén
   érdemes tudatosan odafigyelnünk ezekre a részekre, így válik  részvételünk
   valóban áldozattá.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Könyörülj  rajtam,  Uram,  Jézus  Krisztus,  mint  ahogy  a  jobb  latoron
   könyörültél! Hatalmas kegyelmedbe ajánlom értelmemet, lelkemet,  testemet,
   becsületemet és minden  javamat. Oltalmazz engem  és szeretteimet,  minden
   embertársamat a gonosztól, kártól és veszedelemtől. Öld ki belőlünk a  bűn
   átkát, és add, hogy új életet éljünk!
   Canisius Szent Péter

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160510.mp3