[Evangelium] 2016-07-22

[Evangelium mindennap]

   2016. július 22. – Péntek, Szent Mária Magdolna

   A hét első napján,  (Húsvétvasárnap) kora reggel,  amikor még sötét  volt,
   Mária  Magdolna  kiment  Jézus  sírjához.  Odaérve  látta,  hogy  a  követ
   elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és
   ahol Jézus holtteste  feküdt, két, fehér  ruhába öltözött angyalt  látott.
   Ott ültek,  az  egyik a  fejnél,  a másik  a  lábnál. Így  szóltak  hozzá:
   „Asszony, miért sírsz?” „Mert  elvitték az én Uramat  – felelte –, és  nem
   tudom, hová tették.” Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte,
   de nem ismerte föl, hogy ő  az. Jézus megkérdezte: „Asszony, miért  sírsz?
   Kit keresel?”  Mária  Magdolna  azt  hitte, hogy  a  kertész  az,  és  így
   válaszolt: „Uram, ha te vitted el,  mondd meg, hová tetted, hogy  magammal
   vihessem.”  Jézus   erre   megszólította:  „Mária!”   Mária   felkiáltott:
   „Rabbóni!” vagyis  „Mester”!  „Ne tartóztass!  –  felelte Jézus.  Még  nem
   mentem föl az Atyához. Te most  menj testvéreimhez, és vigyél hírt  nekik!
   Fölmegyek az én  Atyámhoz és a  ti Atyátokhoz,  az én Istenemhez  és a  ti
   Istenetekhez.” Mária  Magdolna elsietett.  Hírül vitte  a  tanítványoknak:
   „Láttam az Urat.” – És elmondta, amit az Úr üzent.
   Jn 20,1-2.11-18

   Elmélkedés:

   Szent  Mária  Magdolna   napjának  evangéliuma  az   egyik  első   húsvéti
   találkozást írja le a  feltámadt Krisztussal. Érdemes odafigyelnünk  arra,
   hogy miként  halad előre  az esemény  a félreértéstől  a bizonyosságig,  a
   kételkedéstől a  hitvallásig.  Mindeközben  nagyon kevés  szó  esik  Mária
   Magdolna és Jézus között. Jézust egy kertben, egy sírkertben temették  el,
   azért  gondolta  azt   kezdetben  Mária  Magdolna,   hogy  talán  a   kert
   gondozásával megbízott kertésszel beszélget. A sír üres, s egyelőre  nincs
   semmi magyarázat arra, hogy miért és  hová tűnt el Jézus holtteste.  Mária
   Magdolna azt feltételezi, hogy valaki  elvihette, s azt várja, hogy  ezzel
   kapcsolatban tud valamit az ott lévő személy.
   A találkozás fordulatát az  jelenti, amikor Jézus  a nevén szólítja  Mária
   Magdolnát és  ilyen  módon  jelzi  számára,  hogy  kivel  beszél.  Nevének
   meghallása felnyitja Mária Magdolna szemét, felismeri Jézust és úgy fejezi
   ki hitét, hogy Mesternek szólítja a feltámadt Urat.
   A jelenet  azt mutatja,  hogy feltámadását  követően Jézus  nem  hatalmát,
   dicsőségét, rendkívüli képességeit akarja megmutatni, hogy ezzel  igazolja
   a halálból való új életre támadását,  hanem továbbra is egészen közel  van
   az emberekhez. Beszélget  Mária Magdolnával, majd  az apostolokkal,  Tamás
   apostol pedig meg  is érintheti  sebhelyeit. A  feltámadt Krisztus  azonos
   azzal a Krisztussal, aki  a földön élt, tanított,  bejárta az országot  és
   csodákat tett. A feltámadt Krisztus a hit által felismerhető.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram,  taníts  meg  engem  igaz  nagylelkűségre!  Taníts  meg,  hogy   úgy
   szolgáljak neked, ahogy  azt megérdemled, hogy  számolgatás nélkül  adjak,
   sebeket  észre  sem  véve   harcoljak,  pihenés  nélkül  munkálkodjak,   s
   feláldozzam  magam  minden  jutalom  reménye  nélkül,  csak  azért,   hogy
   akaratodat teljesítsem!
   Szalézi Szent Ferenc

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160722.mp3