[Evangelium] 2016-02-11

[Evangelium mindennap]

   2016. február 11. – Csütörtök

   Amikor Péter apostol megvallotta,  hogy Jézus a Messiás,  akkor az Úr  így
   szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének,  a
   főpapok és az  írástudók elutasítják, megölik,  de harmadnapra  feltámad.”
   Majd így szólt mindnyájukhoz: „Aki  utánam akar jönni, tagadja meg  magát,
   vegye föl mindennap  a keresztjét,  és úgy  kövessen engem!  Mert aki  meg
   akarja menteni életét, elveszíti azt.  De aki elveszíti életét  énmiattam,
   megmenti azt. Mit  használ az embernek,  ha a egész  világot megnyeri  is,
   önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?”
   Lk 9,22-25

   Elmélkedés:

   Böjt, imádság  és  jócselekedetek. E  három  szót ízlelgetjük  a  nagyböjt
   elején. Tegnap  megtartottuk a  hamvazószerdai szigorú  böjtöt. A  többség
   valószínűleg az Egyház által ajánlott  módon: háromszori étkezés, de  csak
   egyszeri jóllakás,  mindez húsétel  nélkül. Néhányan  talán még  ennél  is
   szigorúbban, csupán kenyeret  és vizet  fogyasztva ezen  a napon.  Egyesek
   könnyebben, mások  talán nehezebben  viselték, de  azért ők  is  túlélték.
   Holnap, pénteken ismét böjti és bűnbánati nap van. Talán már tervezgetjük,
   hogy milyen böjtöt  vállalunk magunkra az  idei nagyböjtben, milyen  ételt
   vonunk meg magunktól. Emellett azt is átgondoljuk, hogy miként  szeretnénk
   megújítani  imaéletünket.  És  remélhetőleg  egy-egy  gondolat  már  azzal
   kapcsolatban is felvillan  fejünkben, hogy kikkel  tudnánk valamilyen  jót
   cselekedni. Böjt,  imádság  és jócselekedetek.  Önként  vállaljuk  ezeket,
   mindenki lelki beállítottsága és lehetőségei szerint.
   Ezek mellett a nagyböjtben sokat találkozunk még a szenvedés, a  betegség,
   a kereszthordozás  gondolatával. Krisztus  szenvedésére emlékezvén  ki  ne
   gondolna az emberi szenvedésekre? A szenvedést már nem önként vállalja  az
   ember. A  sors, az  élet, az  idő méri  ránk –  gondolják sokan.  Istentől
   kapjuk –  mondják  mások.  Büntetésként  vagy  próbatételként.  Jézus  azt
   ajánlja, hogy vegyük fel keresztünket és így kövessük őt. A szenvedést,  a
   betegséget nem kell keresnünk és nem kell kérnünk, enélkül is elér minket.
   Rajtunk múlik, hogy kelletlenül elszenvedjük  vagy elfogadjuk és az  Úrral
   együtt hordozzuk.
   Ma meglátogatok egy beteget vagy imádkozok a betegekért.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Előtted, Uram, bűnös  és por vagyok:  irgalmadból élek, neked  köszönhetek
   mindent; alárendelem magam neked, hagyom, hogy fájdalmaid és  szenvedéseid
   teljesen átalakítsanak;  teljes  engedelmességben és  akaratodhoz  simulva
   hagyatkozom terád.

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160211.mp3