[Evangelium] 2016-02-06

[Evangelium mindennap]

   2016. február 6. – Szombat

   Abban  az  időben  az  apostolok  visszatértek  Jézushoz,  és  beszámoltak
   mindarról, amit tettek és  tanítottak. Ő így  szólt hozzájuk: „Gyertek  ti
   is, (menjünk)  a  pusztaságba egy  magányos  helyre, hogy  pihenjetek  egy
   kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre  sem
   maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre,
   hogy magukban  legyenek.  De  sokan  látták,  amikor  elmentek,  és  sokan
   megtudták. Erre  minden városból  gyalog odasiettek,  és megelőzték  őket.
   Amikor Jézus kiszállt és  látta a nagy tömeget,  megesett rajtuk a  szíve.
   Olyanok voltak, mint a pásztor  nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte  őket
   sok mindenre.
   Mk 6,30-34

   Elmélkedés:

   Keresztelő János halálának elbeszélése után Márk evangélista visszatér  az
   események eredeti menetéhez és azzal folytatja írását, hogy a Jézus  által
   küldött tanítványok visszatérnek Mesterükhöz. Jézus pihenést javasol nekik
   szolgálatuk után, miközben ő fáradhatatlanul tanítja a hozzá érkező népet.
   Az  evangéliumokban  számos  esetben  találkozhatunk  a  tanító  Jézussal.
   Tanításának, beszédeinek helyszíne egészen változatos. Tanít a jeruzsálemi
   templomban és vidéki zsinagógákban, tanít hegyen, sík terepen és tóparton.
   Igazi vándortanító,  aki  járja a  városokat  és falvakat,  hisz  tanítani
   akarja az  embereket.  Bár  több hasonlóság  is  felfedezhető  a  korabeli
   tanítók, rabbik  és írástudók,  valamint  Jézus tanítói  módszere  között,
   mégis észre kell vennünk az egyik legjelentősebb különbséget. Miközben  az
   előbbiek az  Írásból és  a törvényből  indultak ki  és annak  tekintélyére
   hivatkoztak, addig Jézus  tanítói tekintélyét  az adja, hogy  ő a  mennyei
   Atya küldötte, s azt tanítja, amit az Atya bíz rá. Tanításának  elfogadása
   az üdvösséget jelenti az ember számára.
   Jézus tanítása ebben  az értelemben  felszólítás a  megtérésre, amely  nem
   csupán  bűnbánatot  jelent,   hanem  teljes   megújulást.  Feltételek   és
   fenntartások nélkül Istenhez fordulok, aki a boldogságot és az örök életet
   adja.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Könyörülj  rajtam,  Uram  Jézus  Krisztus,  mint  ahogy  a  jobb   latoron
   könyörültél! Hatalmas kegyelmedbe ajánlom értelmemet, lelkemet,  testemet,
   becsületemet és minden javamat.
   Oltalmazz engem és szeretteimet, minden embertársamat a gonosztól,  kártól
   és veszedelemtől. Öld  ki belőlünk  a bűn átkát,  és add,  hogy új  életet
   éljünk!
   Canisius Szent Péter

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160206.mp3