[Evangelium] 2016-02-05

[Evangelium mindennap]

   2016. február 5. – Péntek

   Heródes Antipász  király is  értesült Jézus  tetteiről, mert  híre  messze
   földön elterjedt. Azt gondolta, hogy  Jézusnak azért van csodatevő  ereje,
   mert Keresztelő János támadt  fel benne a  halálból. Voltak azonban,  akik
   azt állították Jézusról,  hogy ő  Illés. Ismét mások  azt hirdették,  hogy
   próféta; olyan, mint egy  a többi próféta  közül. Ennek hallatára  Heródes
   továbbra is  azt gondolta  magában:  „Ő János,  akinek fejét  vétettem.  Ő
   támadt fel a halálból.” Heródes volt ugyanis az, aki embereivel  elfogatta
   Jánost, és  börtönbe  vetette. Testvérének,  Fülöpnek  felesége,  Heródiás
   miatt tette, akit feleségül  vett. János ugyanis figyelmeztette  Heródest:
   „Nem szabad  elvenned  testvéred feleségét.”  Emiatt  Heródiás  áskálódott
   ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis
   félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz  és szent ember. Ezért meg akarta  őt
   menteni.  Valahányszor  beszélt   vele,  zavarba   jött,  mégis   szívesen
   meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező  nap. Heródes a születése  napján
   lakomát adott  vezető  embereinek, a  magas  rangú tiszteknek  és  Galilea
   előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya  bement, táncolt nekik és  Heródes
   meg vendégei előtt nagy tetszést aratott.  A király így szólt a  leányhoz:
   „Kérj tőlem, amit  akarsz! Megadom  neked”. Sőt meg  is esküdött:  „Bármit
   kérsz, megadom  neked, még  az  országom felét  is”.  A leány  kiment,  és
   megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?”  Anyja ezt felelte: „Keresztelő  János
   fejét”. Erre visszasietett a királyhoz,  és előadta kérését: „Azt  akarom,
   hogy most azonnal add  nekem egy tálon Keresztelő  János fejét!” A  király
   nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való  tekintettel
   nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal,
   hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta
   fejét egy  tálon. Odaadta  a  leánynak, a  leány pedig  elvitte  anyjának.
   Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és
   egy sírboltba temették.
   Mk 6,14-29

   Elmélkedés:

   Az apostolok  Jézus  általi  küldése és  visszaérkezése  közé  Szent  Márk
   evangélista beilleszti Keresztelő János halála elbeszélését. A történetben
   szereplő Heródes  Antipász  nem  tévesztendő össze  az  apjával,  a  Jézus
   születése körüli időkben uralkodó Nagy Heródes alakjával. Heródes Antipász
   valójában  nem  király  volt,   -  eredménytelenül  folyamodott  a   római
   császárhoz a királyi címért - hanem ún. negyedes fejedelemként irányította
   az apja halála után neki jutó országrészt, így Galileát is.
   Amikor Jézus galileai területen, Názáretben és környékén járt, az uralkodó
   is értesült cselekedeteiről és  próbált magyarázatot találni a  rendkívüli
   csodákra. Úgy  tűnik, adott  arra a  korabeli szóbeszédre,  amely  szerint
   Keresztelő János támadt fel a halálból és él tovább Jézus személyében. Bár
   Heródes is elismerte, hogy János „igaz és szent” ember, mégis rossz  néven
   vette  tőle,  hogy   bűnére  és   törvényszegésére  figyelmeztette,   hogy
   tudniillik nem  szabadott volna  házasságot kötnie  testvére  feleségével,
   ezért elhallgattatása érdekében bebörtönözte.  János végül mégsem  Heródes
   haragjának, hanem inkább gyengeségének lett  az áldozata, amit a  felesége
   bosszúálló módon kihasznált.
   Keresztelő János példája azt mutatja, hogy az igazság kimondása és a bűnre
   való figyelmeztetés minden esetben kötelesség.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó, Jézusom, Megváltóm, itt vagyok  lábaidnál! Szeretem, dicsérem és  áldom
   egész szívemből isteni  gondviselésedet mindenért, amit  rám küldtél  vagy
   megengedtél. Mert mindaz,  ami általad történik,  jó és csodálatra  méltó.
   Szent akaratod történik mindenben és minden által, bármennyire  lázadozzék
   is  ellene  természetem.   Legyen  áldott  és   imádott  isteni   végzésed
   mindörökké! Ég és  föld előtt  megvallom, teljes  szívemből hiszem,  Uram,
   hogy igazságos  vagy, és  hogy ezt  a szenvedést,  sőt, sokkal  többet  is
   megérdemlek bűneimért. Azért ezt a megpróbáltatást szívemből vállalom a te
   dicsőségedre, igazságod  kiengesztelésére, szent  akaratod  teljesítésére,
   szenvedésed iránti tiszteletből, melyet bűneimért viseltél el.
   Eudes Szent János

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160205.mp3