[Evangelium] 2016-04-23

[Evangelium mindennap]

   2016. április 23. – Szombat

   Az utolsó vacsorán Jézus így  szólt tanítványaihoz: „Ha ismernétek  engem,
   Atyámat is  ismernétek. De  mostantól fogva  ismeritek őt,  és  látjátok.”
   Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég  nekünk.”
   Jézus így  válaszolt: „Már  olyan régóta  veletek vagyok,  és nem  ismersz
   engem, Fülöp? Aki engem lát, az  látja az Atyát is. Hogyan mondhatod  hát:
   Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem  hiszed talán, hogy én az Atyában  vagyok,
   és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem  magamtól
   mondom, és a tetteket  is Atyám cselekszi, aki  bennem van. Higgyétek  el,
   hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább  a
   tetteimért higgyétek!  Bizony, bizony,  mondom  nektek: Aki  hisz  bennem,
   ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt  még
   nagyobbakat is tehet  azoknál, mert  én az Atyához  megyek. Bármit  kértek
   majd nevemben az Atyától, megteszem  nektek, hogy az Atya megdicsőüljön  a
   Fiúban. Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem.”
   Jn 14,7-14

   Elmélkedés:

   Tamás apostol  után a  mai napon  Fülöp lép  Jézushoz: „Uram,  mutasd  meg
   nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.”  Ez a megjegyzés azt mutatja, hogy  ő
   már megértett valamit abból,  amit Jézus mondott.  Ő már megértette,  hogy
   Jézus az Atyához akar visszatérni, és azt is érti, hogy az Atyát látni, az
   Atyához eljutni, ez a Krisztushoz tartozók feladata. Fülöp azonban  mégsem
   arra gondol, hogy  földi életünk  után eljuthatunk a  mennybe az  Atyához,
   hanem ő most, azaz evilági élete során akarja az Atyát látni.
   Jézus  szavai,  tanítása  tehát   részben  elérték  a  kívánt   eredményt,
   tanítványai vágyakoznak az Atya után,  látni akarják őt, de még  nincsenek
   helyes elképzeléseik arról, miként láthatják meg őt. Mesterük ezért tovább
   tanítja őket a Fiú és az Atya egységéről. Aki őt, a Fiúistent látja, az  a
   mennyei Atyával  találkozik,  mert az  ő  tetteiben az  Atya  cselekedetei
   nyilvánulnak meg és tanításában is az Atya igazsága hangzik el.
   Fülöp apostol  vágya mindannyiunkban  jelen van.  Mi is  látni  szeretnénk
   Istent. Jézus viszont figyelmeztet minket és helyére teszi az ilyen irányú
   vágyainkat. A  földi  élet minden  ember  számára a  hit  időszaka.  Isten
   létezéséről bizonyosságot majd a túlvilágon kapunk. Ha hiszünk benne és  a
   szeretet irányítja cselekedeteinket, akkor az Isten-látás vágya teljesülni
   fog számunkra. Ez az üdvösség boldogsága.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Örök Atya,  tekints irgalmas  szemmel az  egész emberiségre,  különösen  a
   szegény bűnösökre,  akiket  Jézus  legirgalmasabb  szíve  oltalmaz!  Az  ő
   keserves   kínszenvedése   által   könyörülj   rajtunk,   hogy    irgalmad
   mindenhatóságát dicsérjük mindörökké!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160423.mp3