[Evangelium] 2016-04-02

[Evangelium mindennap]

   2016. április 2. – Szombat

   Miután húsvétvasárnap reggel  Jézus feltámadt,  először Mária  Magdolnának
   jelent meg, akiből (annak idején)  hét ördögöt űzött ki. Magdolna  elment,
   és elvitte  a  hírt a  gyászoló  és szomorkodó  tanítványoknak.  Amikor  a
   tanítványok meghallották, hogy Jézus  él, és hogy  Magdolna látta őt,  nem
   hitték el  neki.  Ezután  Jézus más  alakban  megjelent  két  tanítványnak
   útközben, amikor vidékre mentek. Ezek  visszatértek, és közölték a hírt  a
   többiekkel, de  ők nekik  sem  hittek. Végül  megjelent Jézus  a  tizenegy
   (apostolnak),   amikor   éppen    asztalnál   ültek.   Szemükre    vetette
   hitetlenségüket és  keményszívűségüket,  hogy  nem  hittek  azoknak,  akik
   látták őt feltámadása  után. Azután  így szólt hozzájuk:  „Menjetek el  az
   egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!”
   Mk 16,9-15

   Elmélkedés:

   Márk evangélista nem titkolja el írásában, hogy az apostolok, tehát  Jézus
   legközvetlenebb tanítványai és barátai milyen nehezen jutottak el a  hitre
   az Úr feltámadását követően. A mai szövegrészlet leghangsúlyosabb szava  a
   hitetlenség.  Mária  Magdolna  örömmel  mondja  el  húsvéti  élményét,   a
   Feltámadottal való találkozását a tizenegy apostolnak (az áruló Júdás  már
   nincs köztük). Ők  azonban nem  hisznek neki. Ezt  követően két  tanítvány
   említése következik, akiknek útközben  jelent meg Jézus. Ők  nyilvánvalóan
   az emmauszi tanítványok, akiknek az esetét Lukács evangélista  részletesen
   elbeszéli (vö.  Lk  24,13-35). Lukács  azzal  zárja az  elbeszélést,  hogy
   visszatérvén Jeruzsálembe az apostolok  azzal fogadták őket, hogy  valóban
   feltámadt Jézus és megjelent Simon Péternek. Márk azért írja kissé másként
   az eseményeket, mert  e helyen  a hitetlenséget  akarja kiemelni,  amelyet
   aztán szemükre is vet az apostoloknak Jézus, amikor újra megjelenik.
   Az a tény, hogy  Jézus mégis megbízatást ad  nekik, hogy az egész  világra
   elmenvén hirdessék  evangéliumát és  tanúságot tegyenek  róla, két  dolgot
   feltételez.  Egyrészt  azt,  hogy  a  kezdeti  hitetlenség  után  mostanra
   eljutottak a hitre,  másrészt azt,  hogy Jézus  teljes mértékben  megbízik
   bennük korábbi hitetlenkedésük, bizonytalanságuk és kételkedéseik ellenére
   is.
   Jézus hozzám is ugyanilyen bizalommal fordul és kéri, hogy tanúja legyek.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Hálát adunk, Urunk végtelen  jóságodért: elkészítetted nekünk  országodat,
   megadod kegyes irgalmadat, megbocsátod  bűneinket. Kérünk, segíts, hogy  e
   világ útjain  járva  észrevegyük az  éhezők,  a szomjazók,  a  ruhátlanok,
   valamint a  betegek és  a  rabok szenvedésében  a te  szenvedésedet,  hogy
   minden rászoruló testvérünknek szolgálatára lehessünk, és örömmel fogadjuk
   őket közénk. Tested és véred által add, hogy felismerjünk minden emberben,
   és emberi kicsinységünk  ellenére is viszonozhassuk  nagy szereteted.  Így
   jöjjön el, Urunk a te országod, s legyen meg a te akaratod.
   Szent II. János Pál pápa

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160402.mp3