[Evangelium] 2015-09-26

[Evangelium mindennap]

   2015. szeptember 26. – Szombat

   Az ördögtől megszállott fiú  meggyógyítása után a tanítványok  csodálattal
   tekintettek Jézusra. Ő azonban  figyelmeztette őket: Véssétek  szívetekbe,
   amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják.
   De azok nem értették  meg ezt a beszédet,  és igazi értelme rejtve  maradt
   előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.
   Lk 9,43b-45

   Elmélkedés:

   A tegnapi evangélium végén - Péter apostol hitvallását követően - Jézus  a
   rá váró szenvedésekről  mondott jövendölést  az apostoloknak,  ez volt  az
   első ilyen alkalom.  Másodszor, időben  később, a  színeváltozást (vö.  Lk
   9,28-36) és a  megszállott fiú meggyógyítását  (vö. Lk 9,37-43a)  követően
   beszélt ugyanerről,  miként  ezt  a  mai  evangélium  tartalmazza.  Az  Úr
   szavainak jelentőségét  mutatja a  bevezető  felhívás, amely  szerint  jól
   szívükbe kell vésni,  amit most hallani  fognak. Egyrészt azért  jegyezzék
   meg, mert most még nem fogják  fel annak teljes értelmét, másrészt  azért,
   mert szokatlan, váratlan lesz a mondanivaló. S valóban, az apostolok és  a
   tanítványok ekkor még nem  értik meg, hogy a  Messiás éppen szenvedése  és
   halála által fogja megváltani az emberiséget.
   A szenvedés második megjövendölése egészen röviden hangzik: „Eljön az idő,
   hogy az Emberfiát az emberek kezére  adják” (Lk 9,44). A kijelentés  kissé
   titokzatos, hiszen nincs megnevezve, hogy ki adja az Emberfiát az  emberek
   kezére. Első  pillanatban arra  gondolhatunk, hogy  a zsidók  fogják  majd
   átadni Jézust a rómaiaknak, hogy keresztre feszítsék, de egy másik olvasat
   talán közelebb áll az igazsághoz,  tudniillik, hogy Isten, a mennyei  Atya
   fogja engedni azt, hogy Fiát, Jézust bántalmazzák és megöljék az  emberek,
   mert így akarja véghezvinni a megváltást.
   Megértem-e, hogy mit jelent Jézus értem vállalt áldozata?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk,  Istenünk!  Minden  emberben   és  minden  emberrel  élsz   együtt.
   Mindenkiben a  te  arcod  tündöklik.  Milyen szűk  a  látókörünk!  Csak  a
   külsőségeket látjuk, s  csak a  kellemes dolgokra  figyelünk. Pedig  veled
   találkozhatunk   mindenben:    szomszédunk    mogorvaságában,    kollégánk
   kellemetlen köhécselésében, gyermekünk dacos szembehelyezkedésében is.  Ha
   jobban  kinyitnám   szememet,   meglátnálak   téged  bennük   is.   S   ha
   észrevennélek,   akkor   téged    segíthetnélek   mindenkiben,    mindenki
   elviselésében és felemelésében.
   G. Miller

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150926.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-26