[Evangelium] 2014-09-25

[Evangelium mindennap]

   2014. szeptember 25. – Csütörtök

   Minden hiábavalóság, mondja a Prédikátor,
   csupa hiábavalóság!
   Minden csak hiábavalóság!
   Mi haszna az embernek minden vesződségéből, amellyel bajlódik a nap alatt?
   Az egyik nemzedék megy, a másik nemzedék jön, a föld azonban megmarad.
   A nap felkel és lenyugszik, a helyére siet, s ott újra felkel; A szél  dél
   felé fúj,  majd  északra  fordul; körbejár,  megfordul,  visszatér  —  így
   ismétli járását.
   Minden folyó a  tengerbe ömlik,  és a tenger  mégsem telik  meg; a  folyók
   egyre folytatják útjukat céljuk felé. Minden fáraszt!
   Nem mondhatja  senki, hogy  szeme eleget  látott, Vagy,  hogy füle  eleget
   hallott.
   Mi az, ami eddig volt? – Csak az, mint ami ezután is történik.
   Mi az, ami ezután lesz? – Csak az, mint ami azelőtt is volt.
   Nincs semmi új a nap alatt!
   Senki sem mondhatja: „Íme, ez új!”
   Mert megvolt az már azokban az időkben is, amelyek előttünk elmúltak.
   Az emberek már nem gondolnak az  elmúltakra, és a jövendőre sem  gondolnak
   majd azok, akik még később lesznek.
   Préd 1,2-11

   Zsoltár: Válasz: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre.
   Előénekes: Te  a halandót  ismét  porrá teszed,  * így  szólsz:  „Térjetek
   vissza, emberek fiai.”
   A te szemedben ezer év akár a  tegnap, * úgy tűnik tova, mint egy  őrállás
   éjszaka.
   Hívek: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre.
   E: Te elragadod őket, * olyanok lesznek, mint a hajnali álom.
   Mint a fű,  mely reggel  kisarjad és fölvirul,  * de  estére elfonnyad  és
   elszárad.
   H: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre.
   E: Taníts meg számot vetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre  neveljük
   szívünket.
   Térj hozzánk, Urunk meddig vársz még? * Légy könyörületes szolgáidhoz!
   H: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre.
   E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk.
   Ragyogjon fölöttünk Urunknak,  Istenünknek jósága,†  áldott legyen  kezünk
   minden műve, * kísérje áldásod kezünk minden munkáját!
   H: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre.
   Zsolt 89,3-6.12-14 és 17

   Evangélium:
   Heródes, a  negyedes  fejedelem mindenről  értesült,  amit Jézus  tett  és
   hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: „János  támadt
   fel a halálból.” Mások szerint: „Illés jelent meg újra.” Voltak, akik  azt
   állították: „A régi  próféták közül kelt  életre valamelyik.” Heródes  így
   töprengett: „Jánost  lefejeztettem... Ki  lehet hát  az, akiről  ilyeneket
   hallok?” És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.
   Lk 9,7-9

   Elmélkedés:

   A Jézusról hallott csodás dolgok sokakat kíváncsivá tettek egykor, köztük
   Heródest is, az uralkodót. A kíváncsiság mellett a félelem is vezette,
   hogy találkozzon Jézussal, akiről egyesek azt állították, hogy benne
   Keresztelő János támadt fel, hiszen ő fejeztette le Jánost. Heródes
   kíváncsi arra az emberre, akinek beszédei és csodás tettei nagy hatással
   vannak a tömegekre, s ennek híre hozzá is eljut. Az emberek mindenfélét
   beszélnek Jézusról, s ez bizonytalanná teszi a fejedelmet. Félelmének
   másik oka, hogy veszélyeztetve érzi uralkodói pozícióját. Jézussal való
   találkozás vágya mögött nem éppen a jó szándék húzódik meg, hanem a
   félelem, hogy elveszítheti hatalmát.
   Ebből az érdeklődő kíváncsiságból és belső félelemből sosem lesz megtérést
   eredményező személyes kapcsolat Jézussal sem Heródes esetében, sem
   másoknál. Vajon miért? Mi hiányzik belőle? Bizonyára azért, mert alázat
   helyett gőg uralkodik benne. Azért, mert kérdéseire önmaga akar válaszolni
   és nem Jézustól vár feleletet. Talán azért, mert fejedelemként nem képes
   beismerni Isten előtti kicsinységét és ragaszkodik a hatalomhoz. Talán
   azért, mert nincs meg szívében a hit és a szeretet utáni vágy.
   Engem mi irányít, vezet Jézus felé? Keresem-e őt? Szívesen hallgatom-e őt,
   s ennek hatására felébred-e bennem a vágy, hogy jobban megismerjem? Milyen
   szándék vezet engem őhozzá?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Jézus Krisztus Te légy a hűség ingatag jellemvonásaimban. Te légy a
   figyelem szétfolyó létemben. Te légy a fölneszelés hangszigetelt
   lelkemben. Te légy a szabadság posványos életemben. Te légy a szeretet
   magam körül forgó lényemben. Te légy az előrelépés
   egyhelyben-topogásomban. Te légy a szelíd megbocsátás vad vádjaimban. Te
   légy a kitartás összecsuklásomban. Te légy a minden az én semmimben.
   Josef A. Pilz

    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140925.mp3