[Evangelium] 2014-10-03

[Evangelium mindennap]

   2014. október 3. – Péntek

   Az Úr így  felelt Jóbnak  a fergetegből: „Lett-e  már parancsodra  reggel,
   amióta élsz, és kijelölted-e a hajnalpír helyét, hogy szőnyegként megfogja
   a földnek  széleit,  és  lerázzon  róla minden  éji  gonosztevőt;  hogy  a
   reggeltől a föld  olyan legyen, ahogyan  a vöröses agyag  ragyog a  pecsét
   alatt, és  színeket öltsön,  miként  a ruha;  hogy elvegye  a  gonoszoktól
   »világosságukat«, és megtörje a bűnre emelt karjuk erejét? Voltál-e már  a
   tenger mélységeiben,  jártál-e  már  az óceán  legmélyén?  A  halál  kapui
   előtted megnyíltak-e már, és láttad-e az alvilág bejáratát? Szemlélted-e a
   földet igaz terjedelmében? Magyarázd meg  nekem mindezt, ha tudod!  Melyik
   út visz oda, ahol  a fény lakik,  és a sötétségnek  hol a lakóhelye,  hogy
   elkísérhetnéd őket otthonukba, és hazavezethetnéd őket a házukba?
   Te persze mindezt  jól tudod,  hisz akkor születtél,  és életed  napjainak
   száma is rengeteg!” Jób akkor ezt  mondta az Úrnak: „Mit feleljek én,  aki
   könnyelműen szóltam?  Kezemet  a  számra  teszem,  és  hallgatok.  Egyszer
   szóltam; bár  azt is  elhagytam  volna! Meg  másodszor  is. De  többé  nem
   teszem!”
   38,1.12-21;40,3-5

   Zsoltár: Válasz: Vezess  engem, Uram, *  az örök élet  biztos útján!  24b.
   vers.
   Előénekes: Uram,  te  megvizsgálsz, és  jól  ismersz engem,  *  tudod,  ha
   leülök, vagy ha fölkelek.
   Gondolataimat messziről is ismered, † szemmel tartod jártomat-keltemet,  *
   jól látod minden utamat.
   Hívek: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
   E: Lelked elől ugyan hová mehetnék? * Színed elől hová futhatnék?
   Ha fölszállnék az égbe, te ott vagy, * ha a holtak hazájában pihennék, ott
   is jelen vagy.
   H: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
   E: Ha felölteném a hajnal szárnyait, * és a tenger túlsó végén laknék,
   oda is a te kezed vezetne, * és jobbod tartana engem.
   H: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
   E: Egész bensőmet te alkottad, * anyám méhében te szőttél egybe engem.
   Magasztallak, hogy oly  csodásán alkottál,  † csodálatos  minden műved,  *
   lelkem jól tudja mindezt.
   H: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
   Zsolt 138,1-3.7-10.13-14ab

   Evangélium:
   Jézus egy alkalommal így szólt  tanítványai előtt: „Jaj, neked,  Korozain!
   Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek  volna
   azok a csodák, amelyek nálatok  történtek, már rég szőrzsákban és  hamuban
   tartottak volna bűnbánatot. Ezért  Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb  sorsa
   lesz az ítéleten, mint nektek. És  te Kafarnaum? Vajon az égig  emelkedel?
   Egészen az alvilágig  fogsz süllyedni.” Majd  így folytatta: „Aki  titeket
   hallgat, engem hallgat; és  aki titeket megvet, engem  vet meg. Aki  pedig
   engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.”
   Lk 10,13-16

   Elmélkedés:

   Jézus szava csodálatos erővel bír. Szavára az emberek a bűnbánat útjára
   lépnek. Parancsoló szavára az embereket megszálló gonosz lelkek is
   eltávoznak. Szavára megmozdulnak a betegek, hogy a gyógyulás reményében
   közelébe kerüljenek. Gyógyító szavára az eddig mozdulni sem bíró bénák
   talpra ugranak és járni kezdenek. Küldő szavára a tanítványok elindulnak,
   hogy hirdessék az örömhírt.
   „Aki titeket hallgat, engem hallgat” (Lk 10,16) – olvastuk a mai
   evangéliumban Jézus kijelentését, amely nem csupán az egykori
   tanítványoknak szólt, hanem mindazokra érvényes, akik a későbbi időkben
   tanítását hirdetik, mint például napjaink papjai. Jézus minden pap
   szavain, gondolatain keresztül képes megszólítani az embereket. Lehet,
   hogy egyes papok ékesszólóan tudnak beszélni, míg mások szerényebb
   képességük miatt talán nehezebben fogalmazzák meg a tanítást, de biztosak
   lehetünk abban, hogy minden pap által Jézus szeretne hozzánk szólni. Az
   esetleges különbségeket a fülünk meghallja ugyan, de Jézus szavai nem a
   fülünknek szólnak, hanem a szívünknek. Törekedjünk rá, hogy ne a beszéd
   külső elemeire, jellegzetességeire figyeljünk, hanem a szívünknek szóló
   mondanivalóra! A gyenge emberi szóban is halljuk meg azt az igazságot,
   amellyel Isten akar bennünket vezetni!
   Az evangéliumot hirdetők szavára egykor megmozdult szinte az egész világ.
   Megmozdít-e engem, s bennem valamit a ma hozzám érő jézusi szó?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Szent tested, Úr Jézus Krisztus Istenem, segítsen engem az örök életre, s
   drága véred bűneim bocsánatára! Legyen ez az Eucharisztia örömömre,
   egészségemre és vigadozásomra, félelmetes második eljöveteledkor pedig
   méltass általa, hogy bár bűnös vagyok dicsőséged jobbján állhassak
   szeplőtelen Anyád és összes szentjeid imádsága által!
   Alexandriai Szent Cirill

    
   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141003.mp3