[Evangelium] 2014-11-25

[Evangelium mindennap]

   2014. november 25. – Kedd

   Abban az időben, amikor némelyek  megjegyezték, hogy milyen szép  kövekkel
   és díszes  fogadalmi ajándékokkal  van díszítve  a (jeruzsálemi)  templom,
   Jézus ezt mondta: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt  láttok,
   kő kövön nem marad, mindent lerombolnak.” Erre megkérdezték tőle: „Mester,
   mikor történik  mindez? És  milyen  jelek előzik  meg?” Ő  így  válaszolt:
   „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én  nevemben
   s mondják:  „Én vagyok!”  És:  „Elérkezett az  idő!” Ne  kövessétek  őket!
   Amikor háborúkról és  lázadásokról hallotok,  ne rémüldözzetek.  Mindennek
   előbb meg  kell  történnie, de  ezzel  még nincs  itt  a vég!”  Aztán  így
   folytatta: „Nemzet  nemzet  ellen  és  ország  ország  ellen  támad.  Nagy
   földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes  tünemények
   és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen.”
   Lk 21,5-11

   Elmélkedés:

   Ismét a végső időkről olvasunk az evangéliumban. Jézus egyértelművé teszi,
   hogy nem  a bekövetkezés  időpontja a  lényeges, hanem,  hogy  tanítványai
   kitartsanak mellette.  Lesznek,  akik  éppen  Jézusra  hivatkozva  akarják
   félrevezetni az  embereket. Bölcsesség  és tisztánlátás  kell ahhoz,  hogy
   megkülönböztessük a  krisztusi igazságot  az emberek  hamisságától,  amely
   látszat- vagy féligazságokba öltözködve jelenik meg. A könnyű ígéretek sok
   ember  fülének  jobban  tetszenek,  mert   nem  kívánják  meg  az   isteni
   értékrendhez való  ragaszkodást. Krisztus  tanítványának egyedül  az  Urat
   szabad követnie,  s  nem  szabad félelembe  burkolóznia,  ha  az  említett
   jeleket látja.
   Ezt mondja Jézus: Sokan jönnek az  én nevemben s mondják: „Én vagyok!”  Az
   evangéliumokban  különös  jelentősége  van   Jézus  „én  vagyok”   kezdetű
   kijelentéseinek,  mert  ezek   a  mondások  az   ő  istenségébe   engednek
   bepillantást számunkra. Amikor  a végső időkben  olyanok lépnek majd  fel,
   akik azt fogják mondani, hogy „én  vagyok,” akkor ezek az emberek az  igaz
   Isten helyébe akarnak  lépni. Az ember  számára az lesz  a valóban  nehéz,
   hogy felismerje az igaz Istent és megkülönböztesse őt a hamis  istenektől.
   Ezért figyelmeztet minket a mi Urunk: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek
   titeket!” (Lk 21,8).
   Kit ismerek el Istenemnek? Kinek engedem,  hogy vezessen az élet útján  az
   örök élet felé? Kinek szolgálok az üdvösség reményében?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, tégy ellentmondás  nélkül engedelmessé, a  szív kisszerűsége  nélkül
   lelki szegénnyé,  foltok  nélkül tisztává,  zúgolódás  nélkül  türelmessé,
   színlelés nélkül alázatossá,  szertelenségre való  hajlam nélkül  vidámmá,
   kislelkűség nélkül  szomorúvá, fennhéjázás  nélkül komollyá,  könnyelműség
   nélkül vonzóvá, hamisság nélkül igaz lelkűvé!
   Aquinói Szent Tamás

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-25
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141125.mp3