[Evangelium] 2014-05-21

[Evangelium mindennap]

   2014. május 21. – Szerda

   Abban az  időben  Jézus ezt  mondta  tanítványainak: Én  vagyok  az  igazi
   szőlőtő, és  Atyám  a  szőlőműves.  Minden  szőlővesszőt,  amely  nem  hoz
   gyümölcsöt  bennem,  lemetsz  rólam,  azt  pedig,  amely  gyümölcsöt  hoz,
   megtisztítja, hogy még többet teremjen.  Ti már tiszták vagytok a  tanítás
   által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok  bennem, akkor én is  bennetek
   maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem  marad
   a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti  a
   szőlővesszők. Aki bennem  marad, és  én őbenne,  az bő  termést hoz,  mert
   nélkülem semmit sem tehettek.  Aki nem marad bennem,  azt kivetik, mint  a
   szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem
   maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek,
   és megkapjátok. Azáltal dicsőül  meg Atyám, hogy bő  termést hoztok, és  a
   tanítványaim lesztek.
   Jn 15,1-8

   Elmélkedés:

   A gyerekek  nem  értik,  hogy  miért kell  a  gyümölcsfákat  és  a  szőlőt
   olyannyira visszametszeni, hogy szinte alig  marad valami az ágakból.  Azt
   gondolják, hogy  ezzel  teljesen tönkreteszik  a  fákat. A  metszés  utáni
   hetekben és hónapokban, amikor jön a tavasz, csodálkozva szemlélik, miként
   hajt új ágat  a fa  vagy a  szőlő. Később talán  azt is  megértik, hogy  a
   fájdalmasnak tűnő metszés nélkül legfeljebb terméketlen bozót nőne.
   Jézus arról  tanít  a  mai  evangéliumban, hogy  az  Atya  megtisztítja  a
   szőlővesszőket, hogy még többet  teremjenek. A Krisztushoz  kapcsolódásnak
   arra a fontos mozzanatára  utalhat ez a kifejezés,  hogy az irgalmas  Atya
   időnként  megtisztítja  lelkünket,   eltörli  bűneinket,   hogy  azok   ne
   akadályozzanak a továbbiakban minket a lelki gyümölcsök meghozatalában. Ha
   nem engednénk, ha nem kérnénk ezt Istentől, lelkünk hamar sötét dzsungellé
   válna.  Sokszor  mégis   fájdalmasnak  és   kellemetlennek  tartjuk   ezt.
   Nehezünkre esik bemenni a gyóntatószékbe, s engedni, hogy az Atya lemetsze
   rólunk a  bűnök vadhajtásait.  De  csak így  szabadulhatunk meg  tőlük.  A
   bűnbocsánat által  új teremtménnyé,  új  emberré válunk,  olyanokká,  akik
   mindent megteszünk  a Krisztussal  való  egyre tökéletesebb  lelki  egység
   érdekében. Engedjük, hogy az isteni szeretet, jóság újra és újra  átjárjon
   minket! Engedjük, hogy Isten irgalma új erővel töltsön el minket!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, te felbecsülhetetlen ajándékot helyeztél életünkbe.  Mindenkinek
   fölajánlod a  lehetőséget,  hogy  jelenléted fényének  tükre  lehessen.  A
   Szentlélek  által  szereteted  szándékát  nem  kőtáblákra,  hanem  szívünk
   mélységeibe vésed. És  lelkünket betöltő békességed  által képessé  teszel
   minket arra, hogy szebbé tegyük mindazok életét, akiket reánk bíztál.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140521.mp3