[Evangelium] 2014-03-19

[Evangelium mindennap]

   2014. március 19. – Szerda, Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

   Dávid utódai közül Jákobtól született  József, aki jegyese volt  Máriának,
   Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így  történt:
   Anyja, Mária jegyese  volt Józsefnek. Mielőtt  azonban egybekeltek  volna,
   Mária gyermeket fogant méhében a  Szentlélektől. Férje, József igaz  ember
   volt, nem akarta őt megszégyeníteni.  Ezért úgy határozott, hogy  titokban
   bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és
   így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd  Máriát,
   mert a benne  fogant élet a  Szentlélektől van. Fiad  születik majd,  akit
   Jézusnak nevezel,  mert  ő  váltja  meg  népét  bűneitől!”  Amikor  József
   felébredt álmából,  úgy cselekedett,  amint az  Úr angyala  megparancsolta
   neki.
   Mt 1,16.18-21.24a

   Elmélkedés:

   Úton a  nagyhét felé  a liturgiában  Szent Józseffel  találkozunk,  akiről
   viszonylag keveset  árulnak el  az  evangéliumok. A  Jézus  gyermekségéről
   szóló részekből kiderül, hogy  igaz ember volt  és hallgatott az  angyalok
   által hozott  isteni üzenetekre.  Aggodalmai  és félelmei  ellenére  Isten
   utasítására magához  veszi  Máriát, és  vele  együtt Jézust  is  befogadja
   életébe.  Nekünk  is  ilyen  természetes  egyszerűséggel  kellene   mindig
   magunkba fogadni Jézust.  Nem kell  tartanunk a  vele való  találkozástól,
   mert nem elítélni  jön, hanem  abban segít,  hogy az  igazzá válás  biztos
   útján járjunk.
   József engedelmeskedik  az isteni  üzenetnek. Ez  egészen konkrétan  abban
   nyilvánult  meg,   hogy  életét   szolgálattá,   áldozattá  tette   és   a
   megtestesülés titkát szolgálta.  Önmagát, egész életét,  munkáját a  Szent
   Családnak szentelte.  A  család  szeretetére  szóló  hivatását  a  Messiás
   gyermek szolgálatába állította, akit atyai gondoskodással szeretett.
   Az éjszakai álomból tehát nem csupán hitvese hivatását tudja meg, hanem  a
   saját feladatát is. Nekünk is észre kell vennünk, meg kell hallanunk Isten
   szavát, amelyet  hivatásunkkal  kapcsolatban intéz  hozzánk,  s  életünket
   ennek fényében  kell alakítanunk.  Boldogok vagyunk,  ha egész  életünkkel
   Jézus  Krisztust,   az   Isten  Fiát   szolgáljuk!   Odafigyelek-e   Isten
   útmutatásaira? Képes  vagyok-e  emberi akaratom  háttérbe  szorítására  és
   Isten szándékainak elfogadására?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz  utunk.
   Töltsd el szívünket életadó  Lelkeddel, itass át  és végy birtokba  minket
   oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen.  Ragyogj
   át rajtunk, és úgy  élj bennünk, hogy mindenki,  akivel találkozunk, a  Te
   jelenlétedet érezze  meg általunk.  Többé már  ne minket  lássanak,  hanem
   egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan  Te
   ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140319.mp3