[Evangelium] 2014-03-11

[Evangelium mindennap]

   2014. március 11. – Kedd

   A hegyi beszédben Jézus így  szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok,  ne
   szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor
   nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen
   mennyei Atyátok tudja, mire  van szükségtek, még  mielőtt kérnétek őt.  Ti
   tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd  meg  vétkeinket,  miképpen  mi  is  megbocsátunk  az  ellenünk
   vétkezőknek;
   és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha  ti  megbocsátjátok  az  embereknek,  hogy  (ellenetek)  vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem  bocsátotok
   meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
   Mt 6,7-15

   Elmélkedés:

   A mai szentírási szövegben Jézus a Miatyánkot tanítja meg  tanítványainak,
   majd annak  egyik  mondatát  részletesebben  így  fejti  ki:  „Ha  ti  nem
   bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek  bűneiteket”
   (Mt 6,15).  Bár a  hívő ember  számára a  nagyböjti időszak  egyik  fontos
   jellemzője az imádság,  mégis talán  éppen e mondat  és annak  magyarázata
   miatt kerülhetett a nagyböjti evangéliumok közé ez a szövegrészlet.
   A  húsvéti   előkészület   célja  a   bűnbánattartás.   A   szentgyónásban
   töredelmesen és őszintén  megvalljuk Isten előtt  bűneinket. A  feloldozás
   azt  jelzi,  hogy  Isten  megbocsátott  nekünk,  eltörölte  vétkeinket.  A
   bűnbocsánat  Isten  irgalmának   köszönhető.  Aki   kész  tiszta   szívből
   megbocsátani  embertársainak,  maga  is  számíthat  Isten  bocsánatára.  A
   megtérés tehát  nem csupán  az Istennel,  hanem az  embertársainkkal  való
   kapcsolatunkat is megújítja.
   És egy másik gondolat a Miatyánkhoz: Jó lenne, ha ezt az imát  megtanulnák
   azok is,  akik  önmagukat  képzelik Istennek.  Megtanulnák  olyanok,  akik
   mindenhatónak képzelik magukat, s  azt hangoztatják, hogy nincs  szükségük
   Istenre vagy  az ő  segítségére.  Talán nem  is  szükséges az  egész  imát
   megtanulni, hanem elég az első sorban szereplő megszólítást. Ezen a  héten
   tanuljuk meg mi is a  megszólítást! Szólítsuk meg Istent! Nevezzük  Istent
   Atyánknak! Bátran megtehetjük, hiszen Jézus tanította, kérte ezt.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Imádunk téged,  Jézus Krisztus!  Letérdelünk előtted.  Nem találunk  olyan
   szavakat vagy gesztusokat, mellyel kifejezhetnénk azt a hódolatot, mellyel
   a te  kereszted  eltölt  bennünket, mellyel  a  megváltás  ajándéka  átjár
   minket, melyet  te  az  egész  emberiségnek, az  egynek  és  a  sokaságnak
   egyaránt elhoztál azzal, hogy teljesen és feltétel nélkül alávetetted a te
   akaratodat az Atya akaratának.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140311.mp3