[Evangelium] 2014-03-10

[Evangelium mindennap]

   2014. március 10. – Hétfő

   Egy alkalommal Jézus az utolsó ítéletről beszélt tanítványainak: Amikor az
   Emberfia eljön az ő dicsőségében összes angyalának kíséretében, és  helyet
   foglal dicsőséges trónusán,  akkor minden nemzet  összesereglik előtte,  ő
   pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a
   kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára.  Azután
   a király így szól a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai,  vegyétek
   birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és
   ti ennem adtatok; szomjas voltam, és  ti innom adtatok; idegen voltam,  és
   ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és  ti
   fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!”
   Erre megkérdezik tőle az igazak:  „Uram, mikor láttunk téged éhezni,  hogy
   enni adtunk volna  neked, vagy  szomjazni, hogy inni  adtunk volna?  Mikor
   láttunk  idegenként,  hogy  befogadtunk   volna,  vagy  ruhátlanul,   hogy
   betakartunk volna  téged?  Mikor  láttunk  betegen  vagy  börtönben,  hogy
   meglátogattunk volna?” Akkor a király  így felel: „Bizony, mondom  nektek:
   Amit e legkisebb  testvéreim közül  eggyel is  tettetek, velem  tettétek!”
   Ezután a balján állókhoz szól: „Távozzatok tőlem, ti, átkozottak, az  örök
   tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, és  nem
   adtatok nekem enni; szomjas voltam, és nem adtatok inni; idegen voltam, és
   nem fogadtatok be; ruhátlan voltam, és nem takartatok be; beteg voltam  és
   börtönben sínylődtem: és ti nem látogattatok meg engem!”
   Erre ők is megkérdezik: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy  szomjazni,
   idegenként vagy  ruhátlanul, betegen  vagy börtönben,  és nem  siettünk  a
   segítségedre?” Ő pedig ezt feleli majd nekik: „Bizony, mondom nektek: Amit
   e legkisebbek egyikével nem tettetek,  velem nem tettétek!” Ezek akkor  az
   örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.
   Mt 25,31-46

   Elmélkedés:

   A végső  ítéletről  szóló mai  evangéliumi  részben arról  van  szó,  hogy
   egyesek az embertársaiknak nyújtott irgalmas tetteik jutalmaként  elnyerik
   az üdvösséget, míg mások, akik  nem ismerték fel a szükséget  szenvedőkben
   Krisztust és  elmulasztották a  segítségnyújtást, nem  jutnak be  az  örök
   életre.
   A Katolikus Egyház liturgikus rendje azért tárja elénk most, a nagyböjtben
   ezt a szakaszt, mert emlékeztetni akar bennünket arra, hogy ez az  időszak
   nem csupán  a böjtölésről,  az önmegtagadásról  és a  lemondásokról  szól,
   hanem arról  is,  hogy  gyakorolnunk  kell  a  felebaráti  szeretetet.  Az
   alamizsna  adás  ugyan  régies  kifejezésnek  tűnik,  de  ma  is  időszerű
   cselekedet. Nem  csupán  sajnálatból  való  adakozás  ez,  hanem  vallásos
   cselekedet, amely a  szegényben és  a rászorulóban  magát Krisztust  látja
   meg,  s  amely  mindig  nagylelkű   és  tapintatos.  A  szegények   iránti
   rokonszenvünk  és  segítőkészségünk  gyakorlati  megnyilvánulása  ez.   Az
   alamizsnálkodást Jézus  az  imádság és  a  böjt mellett  a  vallásos  élet
   harmadik pillérének  nevezi (vö.  Mt  6,1-18), amelyet  önzetlenül,  sosem
   kérkedve vagy hivalkodva az  emberek előtt, és  viszonzást nem várva  kell
   gyakorolnunk.
   A nagyböjti időben talán ne menjünk el minden koldus mellett üres  kézzel.
   Vagy próbáljunk  meg  olyan  valakinek  segíteni,  aki  valóban  rászorul.
   Adományunkat Krisztusnak adjuk.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus  Krisztus! Lelkünk  megtisztítását kérjük  tőled. Mi  sokszor
   megelégszünk a felületes bűnbevallással,  de te gyökeres megújulást  vársz
   tőlünk. Te  képes vagy  alapjaiban megtisztítani  lelkünket, hogy  egyedül
   Istennek  éljünk.  A  lelki  megújulás  adjon  nekünk  erőt  ahhoz,   hogy
   evangéliumod hirdetői legyünk  a világban azok  számára, akik még  keresik
   megtisztító irgalmadat és felemelő szeretetedet.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140310.mp3