[Evangelium] 2014-08-30

[Evangelium mindennap]

   2014. augusztus 30. – Szombat

   Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy
   ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk  bízta
   vagyonát.  Az  egyiknek  öt  talentumot   adott,  a  másiknak  kettőt,   a
   harmadiknak pedig  egyet, kinek-kinek  rátermettsége szerint,  aztán  útra
   kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, és másik
   ötöt nyert  rajta.  Ugyanígy  az  is,  aki  kettőt  kapott,  másik  kettőt
   szerzett. Az pedig, aki  csak egyet kapott, elment,  ásott egy gödröt,  és
   elrejtette a földbe urának ezüstjét.
   Hosszú idő elteltével megjött a  szolgák ura, és számadást tartott  velük.
   Jött az, aki  öt talentumot kapott:  hozott másik ötöt  is, és így  szólt:
   „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd,  másik ötöt nyertem rajta.” Az  úr
   így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál,
   sokat bízok rád:  Menj be urad  örömébe!” Jött az  is, aki két  talentumot
   kapott, és  így szólt:  „Uram,  két talentumot  adtál nekem,  nézd,  másik
   kettőt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és  hűséges
   szolga! A kevésben  hű voltál,  sokat bízok  rád: Menj  be urad  örömébe!”
   Végül jött  az is,  aki  csak egy  talentumot  kapott. Így  szólt:  „Uram!
   Tudtam, hogy kemény  ember vagy,  ott is  aratsz, ahová  nem vetettél,  és
   onnan is  szüretelsz,  ahová nem  ültettél.  Félelmemben elmentem  hát  és
   elástam a  földbe a  talentumodat. Nézd,  ami a  tied, visszaadom  neked!”
   Válaszul az úr  ezt mondta neki:  „Te gonosz és  lusta szolga! Ha  tudtad,
   hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová  nem
   ültettem,  ezüstjeimet  a  pénzváltóknak  kellett  volna  adnod,  hogy  ha
   megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot  és
   adjátok oda annak, akinek  tíz talentuma van! Mert  akinek van, annak  még
   adnak, hogy bővelkedjék: és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije
   van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső  sötétségre!
   Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!”
   Mt 25,14-30

   Elmélkedés:

   Jézus példabeszéde  a  talentumokról  nem  földi  vagyonunk  vagy  evilági
   kincseink gyarapítására  buzdít, hanem  arra, hogy  Istentől kapott  lelki
   kincseinket  kamatoztassuk,  azaz  saját   magunk  lelki  üdvösségére   és
   felebarátaink szolgálatára fordítsuk. Az önzésből és a birtoklási  vágyból
   üdvösségünk végső célja és mások segítése emelhet ki minket. Minden  önzés
   mögött az  húzódik meg,  hogy megfeledkezünk  Urunkról, és  Isten  helyébe
   képzeljük magunkat,  mint akik  nem tartozunk  felelősséggel senkinek.  Az
   isteni számonkérés azonban nem  marad el. A tőle  kapott jó képességek  és
   tulajdonságok helyes felhasználása szebbé  teheti embertársaink életét,  a
   mi számunkra pedig az örök életet biztosíthatja.
   Jézus korában  létezhetett  olyan  irányzat, amely  a  vallási  életben  a
   hagyományok őrzését  tartotta elsődlegesnek,  s  ezzel mintegy  kizárta  a
   fejlődés lehetőségét. Ezen elgondolással  szemben Jézus azt tanítja,  hogy
   ne elégedjünk meg azzal, hogy az Istentől kapott lelki kincseinket  féltve
   őrizgetjük, hanem  kamatoztassuk  azokat.  A  békességet,  a  türelmet,  a
   szelídséget mások felé  sugározva mindezek megsokszorozódnak.  Az öröm,  a
   vigasztalás, a másoknak adott jó tanács olyan adottságaink, amelyből sosem
   fogyunk ki. Ez a mások felé forduló, önmagát odaajándékozó élet ugyanolyan
   kockázatot jelent,  mint  a  pénzzel való  kereskedés.  De  enélkül  nincs
   fejlődés és talán nincs égi jutalom sem.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Egyedül Te  vagy az  Úr,  a mi  Istenünk!  Add, hogy  készségesek  legyünk
   befogadni az  életet.  Add,  hogy  legyen  bennünk  erő,  hogy  fölemeljük
   fejünket, és föltekintsünk Jézusra, akit értünk szegeztek keresztre.  Add,
   hogy ne  vesszünk  el a  hétköznapok  gondjaiban, hanem  vegyük  észre  az
   odafönn-valókat. Add,  hogy  a  világosságban járjunk,  ne  pedig  bűneink
   sötétségében.  Köszönjük,  hogy  Fiadban,   Jézus  Krisztusban  az   igazi
   Világosság jött közénk.  Add, hogy  fölismerjük Őt,  Neki szolgáljunk,  ne
   pedig bálványoknak. Add,  hogy mindig  úgy járhassuk  életünk útját,  hogy
   sose veszítsük szemünk elől: Egyedül Te vagy az Úr, a mi Istenünk.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140830.mp3