[Evangelium] 2014-08-24

[Evangelium mindennap]

   2014. augusztus 24. – Évközi 21. vasárnap

   Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
   tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt  válaszolták:
   „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van,  aki Illésnek, mások Jeremiásnak  vagy
   valamelyik prófétának.” Ő  tovább kérdezte őket:  „Hát ti, kinek  tartotok
   engem?” Simon Péter  válaszolt: „Te vagy  a Krisztus, az  élő Isten  Fia.”
   Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test
   és a vér  nyilatkoztatta ki ezt  neked, hanem az  én mennyei Atyám.  Ezért
   mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat,
   s a pokol kapui  nem vesznek erőt rajta.  Neked adom a mennyek  országának
   kulcsait: Amit megkötsz a  földön, meg lesz kötve  a mennyben is, és  amit
   feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte  a
   tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.
   Mt 16,13-20

   Elmélkedés:

   A kulcsok őrzői
   A 2000. jubileumi évben boldoggá és idén szentté avatott XXIII. János pápa
   egy  alkalommal  felidézte,  miként  élte  meg,  hogy  őt  választották  a
   bíborosok pápává, és a szokásoknak  megfelelően ki kellett állnia a  Szent
   Péter-bazilika erkélyére.  Hatalmas  reflektorokkal  világították  meg  az
   erkélyre lépő pápát,  aki az erős  fény miatt szinte  semmit nem látott  a
   téren összegyűlt  tömegből. Megáldotta  a jelenlévőket,  akik az  új  pápa
   köszöntésére a Szent Péter  térre siettek, megáldotta  a világot, majd  az
   erkélyről visszalépve ezt gondolta  magában: „Ha nem  követed a szelíd  és
   alázatos Mestert, semmit sem fogsz látni a valóságból, vak leszel.”
   Jézus szavait olvassuk  a mai evangéliumban,  amikor Péter apostolnak  ezt
   mondja: „Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön,
   meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a
   mennyben is” (Mt 16,19). A  Péternek adott jelképes kulcsokat minden  pápa
   kézbe kapja az Úrtól. Mi sokszor  úgy gondoljuk, hogy az Egyháznak  adott,
   az Egyház legfőbb vezetőjére bízott  lelki hatalmat jelképezik e  kulcsok.
   Ez igaz, de többet is megláthatunk  a kulcsokban. Szent XXIII. János  pápa
   nem a hatalom jelképét látta  bennük, hanem az alázatos Krisztust  követve
   kinyitotta az  Egyház megújulásának  ajtaját  azzal, hogy  meghirdette  az
   egyetemes  zsinatot.  A  Krisztustól  kapott  kulcsokkal  megnyitotta   és
   szélesre tárta azt a kaput, amely a keresztények egysége felé vezetett  és
   ajtót nyitott  a  világ  felé. Mert  egy  kulcs  nem csak  arra  jó,  hogy
   bezárjanak vele valamit, hanem arra is, hogy megnyissanak egy addig bezárt
   ajtót.
   Felidézhetjük  Szent  II.  János  Pál   pápa  példáját  is,  aki   szintén
   felismerte, hogy  az  Egyház  legfőbb  pásztoraként  milyen  ajtókat  kell
   megnyitnia. Majdnem  27  évig tartó  pápasága  idején ajtót  nyitott  azon
   kelet-európai országok  felé, amelyekben  üldözték az  Egyházat. Lépése  a
   diktatúraként működő  államrendszerek  összeomlásához  vezetett,  amelynek
   köszönhetően  emberek   milliói  nyerték   vissza  a   szabadságot  és   a
   vallásszabadságot.    Az    irgalmasságról    szóló    pápai    írásaival,
   bocsánatkéréseivel és  megbocsátásával,  az Isteni  Irgalmasság  ünnepének
   bevezetésével ajtót  nyitott  az  emberek számára,  hogy  rátaláljanak  az
   irgalomban gazdag Istenre. Az Ifjúsági Világtalálkozókkal és lelkipásztori
   utazásaival világszerte ajtót nyitott az emberek, főként a fiatalok  felé,
   amelynek köszönhetően fiatalok milliói tanulták meg az idősödő pápától  az
   Egyházért és Krisztusért való  lelkesedést, odaadást. A Megváltó  anyjáról
   szóló enciklikájával,  Mária  tiszteletével, a  világosság  rózsafüzérének
   bevezetésével olyan  ajtót tárt  fel előttünk,  amelyen átlépve  életünket
   egészen Istennek ajánlhattuk, miként ezt  Szűz Mária is tette. A  családok
   felé fordulása, a más vallásúakkal való párbeszéd keresése és élete utolsó
   éveiben  a  szenvedés  keresztjének  türelmes  hordozása  a  kereszténység
   eredeti értékeinek felfedezésére indított minket.
   A közelmúltban XVI. Benedek pápa megnyitotta a Hit évének kapuját, amelyen
   belépve hitünk mélysége és a hitről való tanúságtétel fontossága nyílt meg
   előttünk. A 2013. március 13-án  megválasztott Ferenc pápa pedig a  péteri
   kulcsokkal megnyitotta a kaput a szegénység, az egyszerűség, a szegényeket
   szolgáló Egyház számára. Íme néhány példa  arra, hogy a pápák Szent  Péter
   utódaiként isteni  sugallatra minden  korban  megtalálták, hogy  mit  kell
   megnyitniuk  a   „kulcsokkal”  annak   érdekében,  hogy   a   keresztények
   rátaláljanak a hit és az üdvösség útjára.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus  Krisztus!  Te Simont,  az  egyszerű halászt  Péternek,  azaz
   sziklának nevezted el. Az új név  azt jelezte számára, hogy új  feladatot,
   küldetést kapott tőled. Ennek teljesítésére nem emberi képességei, hanem a
   te megújító segítséged tette őt  alkalmassá. Neki adtad a mennyek  országa
   kulcsait, az Egyház kulcsait.  Segítsd minden korban  a pápát, hogy  ajtót
   nyisson az emberek számára az üdvösség felé!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140824.mp3