[Evangelium] 2014-04-14

[Evangelium mindennap]

   2014. április 14. – Nagyhétfő

   Hat nappal húsvét előtt  Jézus Betániába ment. Itt  élt Lázár, akit  Jézus
   feltámasztott a  halálból. Vacsorát  rendeztek Jézus  tiszteletére.  Márta
   felszolgált, Lázár pedig ott ült  Jézussal a vendégek között. Mária  pedig
   vett egy font  illatos, drága  nárduszolajat, megkente  vele Jézus  lábát,
   majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai
   közül az  egyik, aki  elárulni készült  őt, a  karióti Júdás,  megszólalt:
   „Miért nem  adtuk  el ezt  a  kenetet  háromszáz dénárért,  és  miért  nem
   osztottuk szét a szegények között?”  Ezt azonban nem azért mondta,  mintha
   gondja lett  volna a  szegényekre, hanem  mert tolvaj  volt: ő  kezelte  a
   pénzt, és az adományokat ellopkodta.  Jézus azt mondta neki: „Hagyd  békén
   őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek,
   én azonban nem  leszek mindig  veletek.” A zsidók  közül sokan  megtudták,
   hogy Jézus Betániában van,  és odamentek nemcsak  Jézus miatt, hanem  hogy
   lássák  Lázárt,   akit  feltámasztott   a   halálból.  Ekkor   a   főpapok
   elhatározták, hogy Lázárt is  megölik, mivel miatta  a zsidók közül  sokan
   hittek Jézusban.
   Jn 12,1-11

   Elmélkedés:

   A vendégszeretet  szokásos formáját  messze  felülmúlja Mária  (nem  Jézus
   anyja, hanem  Lázár  és  Márta testvére)  cselekedete,  amikor  a  házukba
   vendégként betérő Jézus lábát drága olajjal megkeni és hajával törli  meg.
   Tettét  ne  értékeljük  egyszerű  hálaként  azért,  mert  az  Úr  korábban
   feltámasztotta a halálból testvérét,  Lázárt, hiszen ennél sokkal  többről
   van szó. De pazarlásnak se tekintsük, ahogyan ezt az áruló Júdás gondolta.
   János evangélista,  miként Szent  Máté  és Szent  Márk is  írásukban,  így
   magyarázza az  esetet: Mária  tette Jézus  temetésének előkészülete.  Amit
   napokkal később nem tudnak megtenni, tudniillik, hogy bebalzsamozzák Jézus
   holttestét a sírba helyezés előtt, most Mária megteszi.
   Mária és Júdás  egymással ellentétes  magatartása áll  előttünk. Az  egyik
   oldalon a nagylelkű szeretet,  a másikon a szűkkeblű  önzés áll. Mária  az
   őszinte barátság  és  vendégszeretet jelét  mutatja,  míg Júdás  hazug  és
   alakoskodó,  aki  áruló  lesz.  Mária  magatartása  az  igazi  gondoskodás
   tanújele, míg  Júdás  valójában mit  sem  törődik a  szegények  gondjával.
   Mindketten jól  ismerik  Jézust, közeli  kapcsolatban  vannak vele.  De  a
   Mester baráti, illetve  tanítványi köréhez  való tartozás  még nem  jelent
   feltétlen biztosítékot, hogy jószívvel közeledjünk hozzá.
   A nagyböjti idő  azt a célt  szolgálta, hogy közelebb  kerüljek az  Úrhoz.
   Milyen  szándékkal  akarok  a  közelében  lenni?  Milyen  érzések   vannak
   szívemben iránta?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenem, te  mindenütt jelen  vagy. Jézus  Krisztusom, Megváltóm,  ki  oly
   közel vagy hozzám szereteteddel, egész napi szétszórtságom után  hazahozom
   hozzád a szívemet. Nálad vagyok otthon, Istenem és Atyám. A jóért, amelyet
   kegyelmeddel  cselekedtem,   hálát  adok   neked.  Jóságos   Istenem,   te
   ajándékoztad  azt  nekem.  A  rosszért,  amelyet  elkövettem  gondolattal,
   szóval, cselekedettel és  mulasztással, bocsánatodat  kérem. Segíts,  hogy
   jobb legyek!
   Szalézi Szent Ferenc

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140414.mp3