[Evangelium] 2013-05-10

[Evangelium minden nap]

   2013. május 10. – Péntek

   Búcsúbeszédében Jézus  így szólt  tanítványaihoz: Bizony,  bizony,  mondom
   nektek: ti  majd sírtok  és  jajgattok, a  világ  azonban örülni  fog.  Ti
   szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor  szül,
   szomorkodik, mert eljött az  ő órája; de  amikor megszülte gyermekét,  már
   nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. Így
   ti is most szomorkodtok ugyan, de majd viszontlátlak titeket. Akkor örülni
   fog szívetek, és örömeteket senki sem veszi el többé tőletek. Azon a napon
   már nem lesz több kérdeznivalótok tőlem.
   Jn 16,20-23a

   Elmélkedés:

   A Szentírásban  a  szomorúság az  Istentől  való távollétet,  azaz  a  bűn
   állapotát jelenti. Ennek ellentéte,  az öröm pedig annak  a jele, hogy  az
   ember  Isten  közelében  él.  Ennek  értelmében  az  apostolok  számára  a
   szomorúság   forrása    Jézus   közeli    távozása,   amelyről    mesterük
   búcsúbeszédében egészen nyíltan beszél.  Távolléte azonban nem fog  örökké
   tartani, hiszen halála után harmadnapon  új életre kel, és újra  láthatják
   őt tanítványai. Ez a viszontlátás örömmel tölti majd el őket. Így változik
   örvendezéssé szomorúságuk.
   A húsvéti  beszámolók  visszatérő  eleme az  evangéliumokban  az  öröm.  A
   feltámadt Krisztussal  való  találkozás  örömét  senki  nem  veheti  el  a
   tanítványoktól. Ez az  öröm az  Úr mennybemenetele  után is  bennük él,  s
   akkor is tartósnak bizonyul, amikor megpróbáltatások, üldözések érik  őket
   hitük és hitük megvallása miatt.
   Él-e bennem Krisztus öröme? Él-e bennem a Krisztusban való hit öröme? Él-e
   bennem a Feltámadottal való találkozás öröme?
   A Hit  évében  is  a lelki  fejlődés  útját  járjuk. Azt  az  utat,  amely
   szeretetté  változtat  minden  szenvedést.  Azt  az  utat,  amely   örömmé
   változtat  minden  szomorúságot.   Azt  az  utat,   amely  a  halálból   a
   feltámadásra vezet. Azon az  úton járunk, amely  a mennyei Atyához  vezet.
   Egy úton, amelyen Jézus az útitársunk.  Egy olyan úton vagyunk, amelyen  a
   Szentlélek erősítésével juthatunk napról napra előre.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Én csak szegény bűnös vagyok, Uram, de mihelyt szólítalak, kegyelmeddel és
   irgalmaddal egészen elárasztasz engem. Legnagyobb boldogságomról  mondanék
   le, ha nem  törekednék arra, hogy  mindig csodálatos jelenlétedben  éljek!
   Ámen. Kolumbusz Kristóf

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130510.mp3