[Evangelium] 2013-02-21

[Evangelium minden nap]

   2013. február 21. – Csütörtök

   A hegyi  beszédben Jézus  így szólt  tanítványaihoz: „Kérjetek,  és  adnak
   nektek; keressetek,  és találtok;  zörgessetek, és  ajtót nyitnak  nektek.
   Mert aki  kér,  az kap;  aki  keres, az  talál;  aki zörget,  annak  ajtót
   nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér
   tőle? Vagy ha  halat kér, ki  ad kígyót neki?  Ha tehát ti  – bár  rosszak
   vagytok – tudtok jót  adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább  jót ad a  ti
   mennyei Atyátok azoknak, akik kérik  őt. Amit tehát akartok, hogy  veletek
   tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a mózesi törvény  és
   a próféták tanítása.”
   Mt 7,7-12

   Elmélkedés:

   „Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót
   nyitnak nektek” (Mt 7,7) – kezdődik Jézus tanítása a mai evangéliumban. De
   ki fog adni?  Ki fog  ajtót nyitni? Ki  fogja a  kéréseket teljesíteni.  A
   magyar nyelvű  szövegből ez  nem  derül ki.  A  Biblia nyelvezetét  és  az
   egykori héber-arám kifejezésmódot  kutató és  jól ismerő  szentírástudósok
   szerint ezeket a  kérdéseket az  egykori zsidó  emberek a  következőképpen
   hallották, értették:  „Kérjetek, és  ad nektek  az Isten;  keressetek,  és
   Istennél találni fogtok; zörgessetek, és ajtót nyit nektek az Isten.”
   Kérjetek, és adnak nektek! – bátorít minket Jézus. E szavakat a  nagyböjti
   időszakban bátran vonatkoztathatjuk arra, hogy kérjük Isten bocsánatát, és
   ő megbocsát  nekünk.  Az  Egyháznak  az  a  feladata,  hogy  az  embereket
   elvezesse az irgalmas  Atyához. Jól  ismerjük ezt az  utat, a  bűnbocsánat
   útját, a szentgyónás  lehetőségét, amelyet  szeretettel ajánlunk  azoknak,
   akik szívük  mélyén  érzik  Isten  ölelésének  hiányát.  Ahogyan  a  Jézus
   példabeszédében szereplő  jó  pásztor  utána  megy  az  egyetlen  eltévedt
   báránynak, ugyanúgy az  embereket egyenként kell  elvezetnünk az  Atyához.
   Bár mindenkinek más az élethelyzete, más bűnök nehezítik életét, az isteni
   megbocsátás megtapasztalásához  egyetlen  út vezet,  a  szentgyónás  útja,
   amelyen egyenként kell vezetnünk a megtérőket.
   Kész vagyok-e elfogadni az Egyháznak ezt a szolgálatát, amely számomra  is
   megmutatja a rám váró Istenhez vezető utat?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Megfeszített és föltámadt  Urunk! Taníts meg  minket arra, hogyan  küzdjük
   meg a  mindennapi  élet harcait,  és  így teljesebbé  váljon  életünk.  Te
   türelmesen  és  alázatosan   viseled  az  emberi   élet  terheit,   miként
   kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat  és
   konfliktusainkat, mint növekedésre kapott  lehetőségeket fogadjuk, és  így
   egyre hasonlóbbá váljunk Hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a
   szenvedéseket, bízva abban, hogy Te támogatsz.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130221.mp3