[Evangelium] 2013-02-17

[Evangelium minden nap]

   2013. február 17. – Nagyböjt 1. vasárnapja

   Abban az időben: Jézus  a Szentlélektől eltelve otthagyta  a Jordánt, s  a
   Lélek ösztönzésére a  pusztába vonult negyven  napra. Itt megkísértette  a
   sátán. Ezekben a napokban  nem evett semmit sem,  de végül is  megéhezett.
   Ekkor megszólította a sátán: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy
   váljék kenyérré.” De Jézus ezt felelte: „Írva van, nemcsak kenyérrel él az
   ember.” Erre a  sátán fölvezette  egy magas hegyre,  és egy  szempillantás
   alatt felvonultatta szeme  előtt a földkerekség  minden országát.  „Minden
   hatalmat és dicsőséget neked adok – mondta  –, mert hisz én kaptam meg  és
   annak adom, akinek akarom.  Ha leborulva hódolsz előttem,  az mind a  tied
   lesz.” Jézus elutasította: „Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki
   szolgálj!”  Ekkor  a  sátán  Jeruzsálembe  vitte,  a  templom   párkányára
   állította, és így  szólt: „Ha Isten  Fia vagy, vesd  le magad innét.  Hisz
   írva  van:  angyalainak  parancsolta,  hogy  oltalmazzanak,  és:   kezükön
   hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.” De Jézus ezt válaszolta: „Az  is
   írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!”
   Miután a  sátán  ezekkel a  kísértésekkel  hiába próbálkozott,  egy  időre
   elhagyta Jézust.
   Lk 4,1-13

   Elmélkedés:

   Istent keressük
   Váratlanul  ért  bennünket   a  hír,  hogy   XVI.  Benedek  lemond   pápai
   hivataláról,  lemond  legfőbb   pásztori  hatalmáról.   A  tény   fényesen
   bizonyítja, hogy a Szentatya nem ragaszkodik hatalmához, mert a hatalomhoz
   való ragaszkodás  kísértés lehet.  A gonosz  egykor azzal  kísértette  meg
   Jézust, hogy  ragadja  magához  a hatalmat,  de  ő  visszautasította  ezt.
   Döntésének bejelentésekor a Szentatya hangsúlyozta, hogy teljesen szabadon
   hozta meg  döntését,  tehát  semmi okunk  nincs  ebben  kételkedni.  Bátor
   cselekedetével a Szentatya új utat akar  nyitni az Egyház számára. Hogy  e
   lemondás és annak következtében az új pápa  milyen jót hoz az Egyház és  a
   világ számára, ezt bízzuk a jó Isten gondviselésére!

   Nagyböjt 1.  vasárnapjának evangéliuma  Krisztus megkísértéséről  szól.  A
   gonosz,  a  sátán,   aki  arra  törekszik,   hogy  hazugságaival  a   maga
   szolgálatába állítsa, Istennel pedig szembefordítsa az embert, még  Jézust
   sem kíméli. A kísértés az ő számára is ugyanazt jelenti, mint mindenki más
   számára: Az  igaz  Isten  helyett  szolgáld  a  „hazugság  atyját!”  Isten
   szeretete  helyett  válaszd  az   önszeretetet!  Ne  engedd,  hogy   Isten
   uralkodjék fölötted, hanem vedd kezedbe sorsodat!  Az a tény, hogy a  bűnt
   soha el nem követő  Krisztust is megkísértette a  gonosz, azt jelzi,  hogy
   nem panaszkodhatunk amiatt, hogy életünkben kikerülhetetlen a rossz elleni
   küzdelem. Ez emberi életünk velejárója. Ha  nem volna ez a küzdelem,  mert
   nem volna rossz és mindig csak jót tehetnénk, akkor meg a szabad  akaratot
   hiányolnánk. Isten megengedi a rosszat,  hogy mi szabad akarattal  felelős
   döntést  tudjunk  hozni  mellette   vagy  ellene.  Jézus   megkísértésének
   története megerősít  minket abban,  hogy a  rossz mindenféle  csábításának
   ellent lehet mondani.  A kísértések –  bár sok esetben  valóban nehezen  –
   felismerhetők,  és   visszautasíthatók.   Jézus  is   visszautasította   a
   kísértéseket, nem engedelmeskedett a gonosznak, nem követett el bűnt, mert
   a bűn nem összeegyeztethető Isten szentségével. A bűn ugyanakkor nem  csak
   Isten természetével  ellentétes, hanem  emberi természetünkkel  is.  Nincs
   helye  a   bűnnek  az   életünkben,  ha   valóban  komolyan   vesszük   az
   életszentségre való törekvést, amelyet Isten kér tőlünk.

   A gonosz módszere a megtévesztés. Ez megnyilvánul például abban, hogy a jó
   látszataként tünteti fel azt, ami  valójában rossz. Olyanra ösztönöz,  ami
   első pillanatban jónak tűnik, s nem is gondolom, hogy a gonosz  csapdájába
   kerülök.  A  megtévesztés  másik  megnyilvánulása,  ha  valaki   túlzottan
   magabiztos,  és   azt   képzeli   magáról,   hogy   sebezhetetlen.   Jézus
   megkísértésének  példája  figyelmeztet:  sebezhető  vagyok,  megkísérthető
   vagyok, könnyen a bűn csapdájába eshetek.

   Mi a célja a kísértésnek? Jézus esetében mindhárom kísértés hátterében  az
   húzódik meg,  hogy  eltérítse őt  küldetésétől.  Ebből a  szempontból  nem
   véletlen tehát, hogy közvetlenül az ő nyilvános működése előtt történik ez
   az esemény.  A  gonosz azt  akarja,  hogy  az Úr  ne  engedelmeskedjen  az
   Atyának, ne teljesítse küldetését, amit  az Atyától kapott. Még az  utolsó
   pillanatban is erre törekszik a gonosz, közvetlenül szenvedésének  kezdete
   előtt is el akarja téríteni őt a megváltás végrehajtásától, ahogyan  erről
   az Olajfák hegyén történt jelenet tanúskodik (vö. Lk 22,39-46).

   Mi a  célja a  kísértésnek az  emberek esetében?  Hasonló, mint  Jézusnál.
   Eltéríteni minket  emberi hivatásunktól.  Eltéríteni attól  a  feladattól,
   küldetéstől, amit Isten bíz ránk. Eltéríteni minket attól a szívünk mélyén
   élő vágytól,  hogy Istent  keressük és  megtaláljuk. Eltéríteni  minket  a
   szeretet útjától.

   Uram, Jézus Krisztus! A  gonosz azt akarja  elhitetni velem, hogy  magamra
   hagytál, egyedül vagyok, nem törődsz  velem. A gonosz azt sugallja  nekem,
   hogy nincs  kiút, felemelkedés  bűneimből. Hiszem,  hogy te  mindig  velem
   vagy. Hiszem, hogy irgalmas  vagy és megbocsátasz  nekem. Emelj fel  engem
   irgalmaddal és szereteteddel!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, Jézus Krisztus! Hiszem,  hogy velem vagy  mindig, velem vagy  életem
   nehéz helyzeteiben, velem  vagy még a  kísértések idején is.  A gonosz  az
   ellenkezőjét akarja elhitetni velem, s  azt a gondolatot ébreszti  bennem,
   hogy  magamra   hagytál,  nem   törődsz  velem.   Bukásaim  és   eleséseim
   figyelmeztetnek,  hogy  újra  és  újra  bizalommal  forduljak  hozzád   és
   segítségedet kérjem. Segíts, hogy a legnehezebb kísértések idején is a  te
   arcodra tekintsek, a te tekinteted keressem, a te kezed után nyúljak, s  a
   te szívedre hajoljak. Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130217.mp3