[Evangelium] 2012-02-04

[Evangelium minden nap]

   2012. február 4. - Szombat

   Abban  az  időben  az  apostolok  visszatértek  Jézushoz,  és  beszámoltak
   mindarról, amit tettek és  tanítottak. Ő így  szólt hozzájuk: „Gyertek  ti
   is, (menjünk)  a  pusztaságba egy  magányos  helyre, hogy  pihenjetek  egy
   kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre  sem
   maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre,
   hogy magukban  legyenek.  De  sokan  látták,  amikor  elmentek,  és  sokan
   megtudták. Erre  minden városból  gyalog odasiettek,  és megelőzték  őket.
   Amikor Jézus kiszállt és  látta a nagy tömeget,  megesett rajtuk a  szíve.
   Olyanok voltak, mint a pásztor  nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte  őket
   sok mindenre.
   Mk 6,30-34

   Elmélkedés:

   Jézus figyelmességének két jeléről  számol be a  mai evangélium. A  Mester
   észreveszi, hogy a  missziós útról visszaérkező  tanítványai elfáradtak  a
   munkában és pihenésre van  szükségük. A pihenésre  szánt idő ugyanakkor  a
   feltöltődés alkalmát  is jelenti,  felkészülést a  következő  feladatokra.
   Jézus azonban nem csupán a testi szükségleteket figyeli, hanem  észreveszi
   azt is, ha lelkileg hiányzik  valami. Figyelmességének második jele,  hogy
   észreveszi az igazság tanítása után vágyakozók lelki igényeit. Nem menekül
   el az őt kereső emberek elől,  hanem rendelkezésükre áll és tanítja  őket,
   azt nyújtva nekik, amire valóban szükségük van. Jézus figyelmes  szeretete
   a mi irányunkba is megtapasztalható, amikor hétről hétre egy kis pihenésre
   és lelki feltöltődésre hív minket. A vasárnapi szentmise jó alkalom  arra,
   hogy erőt gyűjtsünk.  Ugyanakkor pedig lelkünket  is táplálja  tanításának
   igazságával, az evangéliummal, valamint Szent Testével.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó Istennek  tüzes  szeretete,  Te  összetörted  emberségünkben  a  halált,
   leromboltad a  poklot, és  lelkünknek  győzelmet szereztél  Krisztusban  a
   halálon. Pünkösd  szent  ünnepén  tüzes láng  alakjában  ezt  öntötted  az
   apostolok ajkára  és szívébe,  ez  gyújtotta lángra  szentjeidet,  ezáltal
   művelted csodatetteidet. Hozzád jövök és  egészen átadom magam neked,  aki
   szereted és megtartod az egész világot és minden teremtményt.