[Evangelium] 2012-12-30

Evangelium minden nap evangelium at lista.hcbc.hu
2012. Dec. 30., V, 01:00:01 CET


   2012. december 30. – Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József

   Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor
   Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint.  Az
   ünnepnapok  elteltével  hazafelé   indultak.  A   gyermek  Jézus   azonban
   Jeruzsálemben maradt  anélkül,  hogy  szülei észrevették  volna.  Abban  a
   hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor  keresni
   kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak
   Jeruzsálembe, hogy ott keressék.
   Három nap  múlva találtak  rá  a templomban,  amint  a tanítók  közt  ült,
   hallgatta és  kérdezgette őket.  Akik csak  hallgatták, mind  csodálkoztak
   okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek.
   Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és
   én bánkódva  kerestünk  téged.”  Ő azt  felelte:  „Miért  kerestetek?  Nem
   tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” Ám ők nem értették, mit
   akar ezzel mondani.  Akkor hazatért  velük Názáretbe,  és engedelmes  volt
   nekik. Szavait  anyja  mind  megőrizte szívében.  Jézus  pedig  növekedett
   bölcsességben, korban és kedvességben Isten és emberek előtt.
   Lk 2,41-52

   Elmélkedés:

   Családban született

   A Szent Család mai ünnepén azt a jelenetet idézi fel az evangélium, amikor
   a tizenkét éves Jézus egy jeruzsálemi zarándoklaton vesz részt családjával
   együtt. Ez  az  egyetlen történet,  amelyet  a Szentírás  megőrzött  Jézus
   gyermekkoráról.  Az   elbeszélés   lezárja   a   gyermekségtörténetet   és
   előrevetíti Jézus fellépésének idejét.
   Az ünnepi zarándoklat után hazaindulnak, de  Mária és József csak egy  nap
   múlva veszik  észre, hogy  Jézus nincs  a hazatérők  között.  Jeruzsálembe
   visszatérve a  templomban  találnak  rá,  ahol  kérdezte  és  hallgatta  a
   tanítókat.  Elcsodálkozunk  azon,  hogy  a  mindössze  tizenkét  éves  fiú
   mennyire otthonosan mozog a  felnőttek világában és  otthon van a  vallási
   kérdésekben. Ezen még a tapasztalt tanítók is meglepődnek.
   És mindjárt  magunk előtt  látjuk  Jézust, aki  néhány évvel  később,  már
   felnőtt férfiként elindul, hogy bejárva  a városokat és falvakat,  tanítsa
   az embereket.  Tömegek  gyűlnek  köré,  csodálkozva  hallgatják  őt,  mert
   megérzik, hogy isteni bölcsesség szól belőle. Milyen jó volna nekem is még
   gyakrabban, rendszeresen  hallgatnom őt!  Milyen jó  volna szívembe  zárni
   minden szavát! Milyen jó volna életem minden napján követni tanítását!
   „Miért kerestetek?” (Lk 2,49) – fordul a templomba aggódva érkező Máriához
   és Józsefhez  Jézus,  amikor  végre  rátalálnak.  Nem  a  kamaszok  pimasz
   kérdezése ez a szülőkhöz. Nem  a felnőttként viselkedő, a magát  felnőttek
   szintjére  emelni  szándékozó   ifjú  szemtelenkedése   ez.  A   kérdéssel
   kinyilvánítja, hogy a mennyei  Atyát tekinti atyjának: „Miért  kerestetek?
   Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” (Lk 2,49). Én miért
   keresem Jézust? Keresem-e őt?
   Az  evangéliumi  elbeszélés   a  következőkkel   zárul:  „Hazatért   velük
   Názáretbe,  és  engedelmes  volt  nekik.  Szavait  anyja  mind   megőrizte
   szívében. Jézus  pedig növekedett  bölcsességben, korban  és  kedvességben
   Isten és emberek  előtt” (Lk  2,51-52). E  rövid mondatok  összefoglalják,
   hogy mi jellemezte az ifjú Jézus  életét addig, amíg harminc éves  korában
   megkezdte nyilvános működését.
   A Názáretben  töltött éveket  titokzatos csend  fedi. Az  isteni  kegyelem
   titokzatos csendje,  amely a  bölcsességben való  növekedést  eredményezte
   Jézus  számára.   Az  engedelmesség   csendje,  amely   minden   gyermeket
   figyelmeztet szülei iránti magatartásának  egyik legfontosabb elemére,  az
   engedelmességre, és  amely emlékeztet  bennünket  arra, hogy  Istennek  is
   engedelmességgel tartozunk. A család csendje, amely minden gyermek számára
   az otthon biztonságát nyújtja. Isten azt akarta, hogy Jézus egy  családban
   szülessen  és  nevelkedjen.  Isten  Fiának,  Jézusnak  szüksége  volt  egy
   családra, hogy felnőjön. Vajon a családoknak szüksége van-e őrá?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus!  Születéseddel az  isteni szeretet  jött el  emberi
   világunkba. Legyen minden család a szeretet otthona! Legyen minden  család
   az élő Isten  otthona! Legyen  minden család  az élő  hit otthona!  Urunk,
   jelenléted teremtse meg a szeretetet és  a békét minden családban, hogy  a
   családtagok egymást  segítve  és  felelősséggel  teljesítsék  hivatásukat!
   Segítsd a  keresztény családokat,  hogy tanúságot  tegyenek a  világban  a
   szerelem, a szeretet, a  házasság és a  család szépségéről! Hiszek,  Uram,
   erősítsd bennünk a hitet!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121230.mp3
    


További információk a(z) Evangelium levelezőlistáról