[Evangelium] 2012-12-31

[Evangelium minden nap]

   2012. december 31. – Hétfő

   Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő  volt
   kezdetben Istennél. Minden őáltala  lett, és nélküle  semmi sem lett,  ami
   lett. Őbenne  élet volt,  és ez  az élet  volt az  emberek világossága.  A
   világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.  Föllépett
   egy ember,  akit  Isten küldött:  János  volt  a neve.  Azért  jött,  hogy
   tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
   Nem ő  volt a  világosság, ő  csak  azért jött,  hogy tanúságot  tegyen  a
   világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
   megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett,  de
   a világ nem ismerte fel őt. A  tulajdonába jött, de övéi nem fogadták  be.
   Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
   legyenek; azoknak, akik hisznek  benne, akik nem vér  szerint, nem a  test
   kívánságából, és nem is a  férfi akaratából, hanem Istentől születtek.  És
   az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő  dicsőségét,
   mely az Atya Egyszülöttjének  dicsősége, telve kegyelemmel és  igazsággal.
   János tanúságot tett  róla, amikor  ezt hirdette: „Ő  az, akiről  mondtam,
   hogy utánam jön, de  megelőz engem, mert előbb  volt, mint én.” Hiszen  mi
   mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A  törvényt
   ugyanis Mózes  által  kaptuk,  a  kegyelem és  az  igazság  azonban  Jézus
   Krisztus  által  valósult  meg.  Istent   soha  senki  nem  látta;   Isten
   Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
   Jn 1,1-18

   Elmélkedés:

   Az év  utolsó napján  Szent János  evangéliumának kezdő  sorait, az  Isten
   Igéjéről, Jézus Krisztusról  szóló himnuszt olvassuk  az evangéliumban.  A
   kezdő szavakban  visszacseng  a Teremtés  könyvének  indulása.  „Kezdetben
   teremtette Isten az eget és a földet”  (Ter 1,1) – olvassuk a Biblia  első
   sorait. János pedig így  kezdi írását: „Kezdetben volt  az Ige” (Jn  1,1).
   Rögtön azt érezzük, hogy új  teremtés kezdődik. Az Ige  megtestesülésével,
   Jézus születésével új korszak kezdődik a történelemben. Isten, aki  egykor
   megteremtette a világmindenséget, most, Fiának elküldésével újjáteremti az
   egész világot.
   Ebben az új korszakban Isten új módon mutatja meg magát az emberiségnek. A
   teremtésben, a  teremtett  világ szépségében  és  csodáiban az  ember  már
   felfedezhette Isten  jóságát  és gondviselő  szeretetét,  aki  szeretetből
   teremtette meg az embert  és az ember számára  a világot. Ezt követően  az
   évszázadok során  az  emberek  megtapasztalhatták  Isten  jelenlétét,  aki
   törvényeket ad az emberek  számára és önmaga felé  irányítja a népeket.  A
   választott nép  történelme folyamán  számos eseményben  ismerte fel  Isten
   közbelépését.
   Isten megismerésében új  korszak kezdődik el  Jézus Krisztussal.  Jézusban
   Isten emberré  lesz, hogy  teljesen azonosuljon  emberi sorsunkkal.  Ettől
   kezdve Jézus az út,  aki az Atyához vezet.  Az isteni kegyelem és  igazság
   szerinti élet Krisztus követését jelenti.
   Az esztendő  utolsó  napja  elgondolkoztat: Vajon  mennyire  követtem  őt?
   Közeledtem-e Jézus által  az Atyához? Növekedtem-e  lélekben a  Szentlélek
   által? Mire szeretném használni a következő év napjait?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus,  aki  a  világra jöttél,  s  születésed  pillanatától  fogva
   gyermeki arccal tekintettél minden emberre, ne rejtsd el előlünk soha a te
   arcodat! Szemlélni  szeretnénk  az  isteni  irgalmat  és  jóságot  sugárzó
   arcodat. Segíts minket abban, hogy minden embertársunkon felismerjük a  te
   arcod, a  te  tekinteted!  És  segíts  minket  abban,  hogy  egyre  jobban
   hasonlítsunk hozzád, aki Üdvözítőnk és Megváltónk vagy!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121231.mp3