[Evangelium] 2012-12-28

[Evangelium minden nap]

   2012. december 28. – Péntek, Aprószentek

   Miután a  bölcsek  eltávoztak,  íme, az  Úr  angyala  megjelent  Józsefnek
   álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és  menekülj
   Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül,
   hogy megkeresi és megöli a  gyermeket.” József fölkelt, fogta a  gyermeket
   és anyját,  és  még  azon  éjjel elment  Egyiptomba.  Ott  maradt  Heródes
   haláláig,  hogy  beteljesedjék,  amit  az  Úr  a  próféta  által  mondott:
   Egyiptomból hívtam  az én  fiamat. Amikor  Heródes látta,  hogy a  bölcsek
   kijátszották,  nagy  haragra  lobbant,  és  Betlehemben  meg  annak  egész
   környékén megöletett minden fiúgyermeket  kétévestől lefelé, a  bölcsektől
   megtudott időnek megfelelően. Akkor  beteljesedett, amit Jeremiás  próféta
   jövendölt: „Kiáltás  hangzik  Rámában,  nagy  sírás  és  jajgatás:  Ráchel
   siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.”
   Mt 2,13-18

   Elmélkedés:

   József második álmáról  olvasunk a  mai evangéliumban, aki  ily módon  kap
   figyelmeztetést arról,  hogy  az  újszülött Jézus  élete  veszélyben  van.
   Heródes király szívében félelem, harag, irigység és gyűlölet ébred, amikor
   fülébe jut a betlehemi születés híre. Mindez megfelel Heródes  jellemének,
   aki királyi hatalmát félti,  s meg akarja  akadályozni, hogy más  kerüljön
   uralomra. Őbenne az  a meggyőződés  él, hogy a  Messiás királyként,  földi
   uralkodóként  jön  el.   Mit  sem  tud   Isten  országáról,  Jézus   igazi
   királyságáról. Hatalmával visszaélve ártatlanok életének kioltását tervezi
   el. A kicsinyesség és a féltékenység rettenetes gondolatot ébreszt  benne.
   Hatalmát féltve katonáit küldi Betlehembe,  hogy végezzenek minden két  év
   alatti fiúgyermekkel. Őket, az  ártatlan betlehemi áldozatokat  tiszteljük
   ma, aprószentek ünnepén.
   Heródes király rosszindulata azonban nem képes útjába állni Isten üdvözítő
   szándékának. Miként semmiféle emberi rosszindulat nem képes megakadályozni
   a megváltás  művének  megvalósulását.  Kérdés marad  bennünk,  hogy  miért
   engedi meg Isten az indulatok  ilyen mértékű elszabadulását? Miért  engedi
   ártatlanok halálát? Miért  nem avatkozik közbe,  amikor a gonoszság  ilyen
   szörnyű cselekedeteket  művel?  Ez az  emberi  szabadság titka.  Ez  Isten
   titka. A gonoszság  eme cselekedetei  láttán sem rendülhet  meg hitünk.  A
   gonosz sok  esetben legyőzhetetlennek  tűnik, de  él bennünk  a hit,  hogy
   Isten képes legyőzni  minden rosszat. Végül  ő fog győzedelmeskedni.  Erre
   figyelmeztet bennünket  Krisztus  kereszthalála is.  Az  emberi  gonoszság
   akkor éri el csúcsát, amikor az ember megöli az Istent, Jézust. De itt sem
   győz  a  gonosz,  mert  ezután  következik  Isten  közbeavatkozásaként   a
   feltámadás.
   Isten megszabadít  minden üldözéstől,  minden  rossztól és  megszabadít  a
   haláltól is a feltámadás által.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Légy áldott,  ó, Atyánk,  ki mérhetetlen  szeretetedben egyszülött  fiadat
   ajándékozta nekünk. Ő megtestesült a Szentlélektől a Szűzanya  legtisztább
   méhében és mintegy kétezer éve megszületett Betlehemben. Útitársunk  lett,
   s új értelmet adott a  történelemnek, közös utunknak az  Új Ég és Új  Föld
   felé, melyet szorongás és szenvedés, hűség és szeretet kísér. Ennek  végén
   Te, a halált legyőzve, minden leszel mindenben.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20121228.mp3