[Evangelium] 2012-04-23

[Evangelium minden nap]

   2012. április 23. - Hétfő

   A csodálatos kenyérszaporítás  utáni napon a  Genezáreti-tó túlsó  partján
   maradt népnek eszébe jutott,  hogy csak egy bárka  volt ott. Tudták,  hogy
   Jézus nem  szállt a  bárkába tanítványaival;  tanítványai ugyanis  egyedül
   hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka  jött a hely közelébe, ahol  az
   Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem
   a  tanítványait,   bárkába  szálltak,   és  elmentek   Kafarnaumba,   hogy
   megkeressék Jézust. Amikor  a tó túlsó  partján megtalálták,  megkérdezték
   tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte
   Jézus –,  nem azért  kerestetek, mert  csodajeleket láttatok,  hanem  mert
   ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely
   megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az  Emberfia
   adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta.” Erre megkérdezték tőle:  „Mit
   tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik –
   válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”
   Jn 6,22-29

   Elmélkedés:

   Mit tegyünk,  hogy Istennek  tetsző dolgokat  cselekedjünk? –  kérdezik  a
   csodálatos kenyérszaporítás után az emberek Jézustól. A kérdésre azért tud
   Jézus hiteles választ adni, mert ő is mindig keresi az Atya tetszését,  és
   akaratának  megfelelően  cselekszik.  Érdemes  odafigyelnünk  az   emberek
   fejlődésére. Először  a csodát  tevő Jézust  keresik és  a kenyeret,  majd
   pedig eljutnak arra, hogy Isten akaratát keressék. E lépcsőfokokat  nekünk
   is érdemes megtennünk. Ha megtaláljuk Jézust, az ő tanítása és életpéldája
   megmutatja nekünk,  hogy miként  tudhatjuk  meg Isten  velünk  kapcsolatos
   szándékát és hogyan  valósíthatjuk meg életünkben  szándékait. A  Jézusban
   való hit útján elindulva és Ővele járva eljuthatunk mennyei Atyánkhoz.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, add, hogy  készségesek legyünk  befogadni az  életet. Add,  hogy
   legyen bennünk erő,  hogy fölemeljük fejünket,  és föltekintsünk  Jézusra,
   akit értünk szegeztek keresztre.  Add, hogy ne  vesszünk el a  hétköznapok
   gondjaiban,  hanem   vegyük  észre   az  odafönn-valókat.   Add,  hogy   a
   világosságban járjunk,  ne  pedig bűneink  sötétségében.  Köszönjük,  hogy
   Fiadban, Jézus  Krisztusban az  igazi Világosság  jött közénk.  Add,  hogy
   fölismerjük Őt, Neki szolgáljunk, ne pedig bálványoknak. Add, hogy  mindig
   úgy járhassuk életünk útját, hogy sose veszítsük szemünk elől: egyedül  Te
   vagy az Úr, a mi Istenünk.