[Evangelium] 2011-02-14

[Evangelium minden nap]

   2011. február 14. – Hétfő, Szent Cirill szerzetes és Szent Metód
   püspök, Európa társvédőszentjei

   Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
   tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
   helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló
   sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
   aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
   közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az
   úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt
   mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti
   békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban,
   és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga
   bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen
   látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a
   betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!”
   Lk 10,1-9


   Elmélkedés:
   A missziós útra induló apostolok Jézus utasításának megfelelően
   semmilyen eszközt sem visznek magukkal az útra. Az egyetlen, amit
   vinniük kell, Jézus tanítása. Az Evangéliumi üzenet tehát önmagában is
   elég hatékony ahhoz, hogy meghozza gyümölcsét. Az apostol, a küldött és
   tanítványt ebből merít erőt munkájához és ezt adja tovább. A küldöttek
   bárányként indulnak a farkasok közé. Ezzel a hasonlattal Jézust azt
   akarja kifejezni, hogy tanítványai sokszor gyengébbek a világnál és
   védtelenek, de mivel a békesség örömhírét viszik, békét tudnak
   teremteni. Fontos továbbá, hogy az evangélium hirdetése mindig
   tanúságtételt is jelent, azaz a tanítást nem csupán szavaival közvetíti
   a küldött, hanem egész életével is.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel
   rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan
   voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal
   megbántottalak!
   Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok vétkezni.
   Jézusom, add ehhez kegyelmedet!