[Evangelium] 2011-02-13

[Evangelium minden nap]

   2011. február 13. – Évközi 6. vasárnap

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy
   azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem
   megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek,
   amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből egy „í” betű
   sem, sőt egy vessző sem, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak
   egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az
   embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És
   mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek
   országában. Majd így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz
   voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem
   juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt
   mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom
   nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki
   azt mondja testvérének: Te esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki
   pedig azt mondja: Te istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát
   ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy
   testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár
   előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza,
   hogy bemutasd áldozatodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny,
   amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a
   börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz
   onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.”
   „Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom
   nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett
   vele. Ha a jobb szemed bűnre visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb
   neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra
   kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, és vesd el magadtól.
   Mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, minthogy egész tested a
   kárhozatra jusson. És ezt is mondták: Aki elküldi feleségét, adjon neki
   válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elküldi feleségét –
   kivéve hűtlenség esetét –, okot ad neki a házasságtörésre, és aki az
   elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést követ el.”
   „Hallottátok, hogy ezt is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és
   tartsd meg az Úrnak tett esküdet!” Én pedig azt mondom nektek:
   Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a
   földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy
   Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen
   hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek
   „igen, igen, nem, nem”; ami ettől eltér, az a gonosztól van.”
   Mt 5,17-37


   Elmélkedés:
   Egyszerű törvény
   A napi híradásokban hónapok óta hallunk arról, hogy a politikai pártok
   kemény hangon vitatkoznak a készülő alaptörvényről, a Magyar
   Köztársaság új alkotmányáról, s ez még el is fog tartani jó ideig. A
   hatalmat gyakorlók határozottak abban, hogy a régi alkotmány helyett
   újnak kell készülnie. Lehet, hogy távol érezzük magunkat a politikai
   szóváltástól, de biztos, hogy az új alkotmány mindannyiunk életére
   hatással lesz. Az alkotmányon kívül Magyarországon is és a föld minden
   államában természetesen sok más törvény is szabályozza a társadalom
   életét, az emberek mindennapi együttélését, amelyek mindenkire
   vonatkoznak. A törvények, szabályok és rendeletek nélkül hamar káosz
   alakulna ki. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy sokan próbálnak
   nyíltan lázadni a törvényekkel szemben, és azokat nem tartják a maguk
   számára kötelezőnek. Minél inkább próbálnak egy törvényt felülről az
   emberekre erőltetni, annál erősebb ellenállás alakulhat ki. Mások pedig
   ügyeskednek, azaz látszólag pontosan betartják a törvényeket,
   magatartásuk azonban mégis a jó erkölcsbe ütközik. Elméletileg a
   törvény előtt minden ember egyenlő, ezért nagy felháborodást szokott
   kiváltani, ha egy hírességet felmentenek olyan cselekmény miatt, amiért
   másokat súlyosan megbüntetnek. A legtöbb emberben mégis él valamiféle
   törvénytisztelet, ha másként nem, legalább a kilátásba helyezett
   büntetés miatt, és él bennünk az igazságosság vágya is, azaz a bűnösök
   kapjanak törvény szerinti büntetést, az ártatlanok pedig kapjanak
   felmentést.
   A mai evangéliumban szintén törvényekről hallottunk. Jézus nem csak
   egyszerűen tanít, hanem mintegy új törvényt ad az embereknek. De Jézus
   törvényével kapcsolatban óvatosan kell fogalmaznunk, hiszen ő maga is
   azt mondja, hogy nem akarja megszüntetni, nem kívánja eltörölni a régi
   törvényt, hanem annak beteljesítése a szándéka. Jézus tehát nem állítja
   azt, hogy az ószövetségi törvény, amelyet a Sínai-hegynél történt
   szövetségkötéskor maga Isten a Tízparancsolat formájában adott, a
   továbbiakban nem érvényes. És azt sem állítja, hogy a Tízparancsolathoz
   kapcsolódó mózesi törvények, amelyeket Mózes 5 törvénykönyve foglal
   magába, értelmetlen volna, hiszen még az ő korában is alapvetően ez
   határozta meg a zsidó emberek életrendjét, vallási kötelességeit és
   erkölcsi rendjét is. Azt viszont határozottan állítja a mi Urunk, hogy
   megújítja, beteljesíti, magasabb szintre emeli a törvényt.
   Talán nem tűnik mindez annyira elvontnak, ha választ keresünk arra a
   kérdésre, hogy mi tulajdonképpen a jézusi törvény újdonsága? Két dolgot
   említsünk meg ezzel kapcsolatban: a törvény tartalmát és a törvény
   kapcsolatát az emberrel. A jézusi törvény tartalma lényegében a
   szeretetben foglalható össze. Aligha van a világon ennél rövidebb és
   lényegre törőbb törvény: Szeresd Uradat, Istenedet és szeresd
   felebarátodat, azaz embertársadat! Ez Jézus újszövetségi törvényének
   lényege, s tulajdonképpen az ószövetségi törvény is erre vezethető
   vissza. A másik újdonság pedig az, hogy ez a törvény nem külső erőként
   és kényszerként nehezedik az emberre, hanem a szívünkbe van írva. Isten
   írta minden ember szívébe a szeretet törvényét, amely szerint a
   Krisztussal közösségben lévő ember él.
   Vallásos életünk és minden cselekedetünk üres formasággá válik, ha nem
   a szeretet törvénye irányít minket. A szeretet nélkül ugyanis nem
   törekednénk Isten megismerésére és a vele való kapcsolatra és nem
   törekednénk embertársaink segítésére sem. A szeretet indít bennünk mind
   Isten, mind a felebarát felé. De soha ne feledkezzünk el arról, hogy a
   szeretetnek ezen útja keresztutat jelent számunkra a földi életben.
   Jézus keresztútja azt tanítja nekünk, hogy nem kitalálnunk kell a
   szeretetet, hanem rá kell találnunk a szeretetre. Nem kitalálnunk kell
   azt, hogy miként szeressünk, hanem azt kell tennünk, amit Krisztus
   tett: szeretetből odaadta magát Istennek az emberekért. Erre semmilyen
   külső törvény nem kényszeríthet bennünket. Erre egyedül a szeretet
   szívünkbe írt törvénye indít minket.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, Istenem! Jól tudom, hogy te minden ember szívében elültetted a
   szeretetet, az én szívembe is. Taníts engem a helyes szeretetre, az
   önfeláldozó szeretetre, az önzetlen szeretetre. A szeretet hassa át
   életem és minden cselekedetem! A szeretet mindennapi gyakorlásában
   találjam meg életem értelmét! A szeretet törvénye érintsen meg engem
   isteni kegyelemként!