[Evangelium] 2011-08-17

[Evangelium minden nap]

   2011. augusztus 17. - Szerda

   Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A
   mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy
   szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a
   munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint
   kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt
   mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd
   nektek.” Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra
   kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül
   is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok
   itt egész nap tétlenül?” Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott
   fel minket.” Erre azt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!”
   Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a
   munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!”
   Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és
   egy-egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik
   többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor
   átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy
   órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap
   terhét és hevét viseltük!” Ő azonban ezt felelte az egyiküknek:
   „Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél
   meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit
   szánok, mint neked. Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit
   akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?” Így lesznek az
   utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!
   Mt 20,1-16a


   Elmélkedés:
   Emberi szemmel nézve a gazda igazságtalanságot követel abból a
   szempontból, hogy az egész nap dolgozóknak ugyanannyi bért ad, mint
   azoknak, akik csak egyetlen órát dolgoztak. Abból a szempontból viszont
   nem történt igazságtalanság, hogy az abban az időben szokásos napi
   munkabért, az egy dénárt, pontosan megkapták azok, akik egész nap
   fáradtak. A többiek elvégzett munkájukhoz képest valóban többet kaptak,
   mint amennyi járt volna nekik, de ez a gazda nagylelkűségének
   köszönhető. A bér mindenkinek ugyanaz, de a később munkába állókkal
   nagylelkűbb a gazda.
   A történet azt példázza, hogy Isten minden embernek ugyanazt a jutalmat
   szeretné adni a földi élet után, és ez az üdvösség. Az üdvösség minden
   ember számára Isten nagylelkűségének ajándéka, amelyért azonban
   legalább egy keveset dolgozni kell.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, gyújtsd föl bennem a lelkek üdvözítésének szenvedélyes lángját!
   Hadd legyek kész arra, hogy ezért mindent megtegyek, hadd tudjam a
   lelkek javát minden elé helyezni, hadd használjak fel minden lehetséges
   eszközt a hitetlenek megtéréséért és üdvözítéséért!
   Boldog Charles de Foucauld