[Evangelium] 2010-12-30

[Evangelium minden nap]

   2010. december 30. - Csütörtök

   Abban az időben, amikor a gyermek Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi
   templomban, ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős
   volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd
   özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha,
   böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is
   odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik
   Jeruzsálem megváltására vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek
   mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig
   növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
   Lk 2,36-40


   Elmélkedés: 
   Simeon után a mai evangéliumban az idős Anna alakja jelenik meg, aki szintén
   ott van a templomban Jézus bemutatásakor. A csendes várakozás, a templomban
   való tartózkodás, a kitartó imádság és a szolgálat évei után hirtelen
   megelevenedik körülötte az élet, amikor megpillantja Jézust. A Gyermeket
   látva Istent dicsőíti, mert megérte a várakozás, érdemes volt állandóan a
   templomban lennie, az ima meghozta gyümölcsét.
   Sok esetben gyors választ és intézkedést várunk Istentől, amikor kéréseinket
   elé tárjuk. Máskor azonnali találkozást szeretnénk. Meg kell tanulnunk a
   türelmes várakozást és az állhatatos imát, hogy kéréseink teljesüljenek. És
   meg kell tanulnunk felismerni Isten érkezését.
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Jézus Krisztus! Evangéliumodban így szólsz hozzánk: miért aggódtok?
   Aggodalmaskodással semmin nem tudtok változtatni! Te minden nap
   megajándékozol minket a hit élő forrásaiból fakadó békességgel, amely
   nélkülözhetetlen számunkra, ha Téged szeretnénk követni, és Benned
   újjászületni.