[Evangelium] 2010-12-29

[Evangelium minden nap]

   2010. december 29. - Szerda

   Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei
   felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
   törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor
   kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két
   galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
   És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő
   ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek
   kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem látja az Úr
   Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a
   gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
   cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
   „Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
   szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél,
   hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség
   népednek, Izraelnek.”
   Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon
   pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e
   Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás
   jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek
   sok szívnek titkos gondolatai!”
   Lk 2,22-35


   Elmélkedés: 
   János apostol a Jézussal töltött esztendők alatt és az azt követő évek során
   elsajátította a hit látásmódját. Az idős Simeonnak nem volt erre szüksége.
   Mondhatjuk azt is, hogy ő nem Jézustól tanult, hanem a Szentlélek
   indításaira hallgatott. Hitt a Lélek kinyilatkoztatásának, amely szerint meg
   fogja látni az Üdvözítőt. A Lélek indította, hogy a templomba menjen és a
   Lélek nyitja meg szemeit, hogy felismerje a kisded Jézusban a megváltót,
   akinek érkezésére várt.
   Ettől kezdve nincs több vágya. Mert mit is kaphatna nagyobbat az élettől,
   minthogy megláthatta az Isten Fiát? Ne mondja karácsony után senki
   csalódottan, hogy a másmilyen Jézus szeretett volna! Ez a Gyermek az Isten
   Fia.
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Krisztus, aki ugyanaz „tegnap, ma és mindörökké”, legyen velünk, amikor
   térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és minden
   emberi család származik. Ajánljunk fel Krisztussal együtt a szeretet
   tanúságtételét, amellyel Krisztus mindvégig szeretett minket. Az Atya áldása
   és a Szentlélek kegyelme áradjon családjainkra Krisztusban és az szeretete
   által.